Joe Biden az amerikai szenátus jogi bizottságának elnökeként az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején a legfelsőbb bíróság számos bírójelöltjének meghallgatásán jelen volt, köztük Ruth Bader Ginsburgén is 1993-ban. A 87 éves bírónő nemrégiben bekövetkezett halála most megnehezíti a Demokrata Párt elnökjelöltjének küzdelmét az elnökség megszerzésére - kezdi háttérelemzését a Financial Times. A liberális érzelmű bírónő halála nyomán felpörgött a demokrata szavazók adakozási kedve: néhány nap alatt 100 millió dollárt dobtak össze Biden kasszájába.
A demokrata jelölt ennek ellenére eddig nem szállt be abba az éles vitába, ami arról folyik, hogy Ginsburg utódát még a jelenlegi, azaz Trump-adminisztráció jelölje-e vagy a választás után döntsenek, bárki nyeri is a meccset. Legutóbbi kampánybeszédében Wisconsin államban meg sem említette az ügyet, és nem beszélt arról sem, kik közül válogatna, ha ő nyerné az elnökválasztást, s így ő jelölhetne új legfelsőbb bírósági tagot. Ehelyett ragaszkodott stratégiájához, amelynek célja, hogy a szavazás Trump elnökségéről szóló referendum legyen, ezen belül főkén arról, hogyan kezelte az elnök - Biden és a demokraták szerint félre - a járványt.
Ellentétes válasz
Ezzel szemben Trump kampánycsapata a legfelsőbb bíróság megüresedett posztjának betöltését előtérebe tolta. Ennek részeként Ohio államban támogatói "fill the seat" kántálással fogadták az elnököt, arra biztatva kedvencüket, hogy tegyen magasról a kulturált politikai viselkedésre, és ha lehetősége van rá - azaz a szenátus támogatja -, akkor töltse be a megüresedett főbírói posztot egy konzervatív bíróval. Ezzel a konzervatív-liberális arány 6-3-ra változna, de hát miért is kellene ellenállniuk a jobboldali szavazóknak a hatalom édes ízének?
Bidennek nehezebb a helyzete. Olyan jelöltekkel kellene előállnia, akiket a polgári jogok védelmére érzékeny radikális baloldali szavazók is támogatnának, miközben az erre kevésbé figyelő ingadozók is, illetve azok a konzervatív szavazók is elfogadnának, akik kiábrándulva a populista elnökből, megfontolnák, hogy Biden neve mellé tegyék az X-et november 3-án.
Más téma
Biden olyan témára akarja terelni a választók figyelmét, amelytől az reméli, hogy az ő malmára hajthatják a vizet. Az egészségügyről van szó, amivel a demokrata képviselő- és szenátorjelöltek már a 2018-as időközi választáson is sikeresen kampányoltak. A Legfelsőbb Bíróság republikánus kezdeményezésre az elnökválasztás után nem sokkal fog tárgyalni az Affordable Care Act, becenevén Obamacare egészségügyi törvény hatályon kívül helyezéséről. Trump teljes mellszélességgel támogatja ezt, akárcsak a Republikánus Párt, amelynek szálka a szemében, hogy a jogszabály bevezette az egészségügyi rendszer állami pillérét az országban.
Biden ezt úgy interpretálja, hogy milliók egészségügyi ellátása kerülhet veszélybe, miközben odakünn dühöng a koronavírus-pandémia. Ez okos húzás lehet - véli a washingtoni Lara Brown politológus professzor, miután rengeteg amerikai vesztette el állásával együtt a vállalata által biztosított egészségügyi biztosítását is. Ez a kérdés jól rezonálhat a szavazóknál olyan államokban, amelyekben 2016-ban kis különbséggel nyert Trump.
Végül jól jöhet a demokrata elnökjelöltnek az egészségügyi emlegetése a fiatal szavazók körében is, akik támogatták Bernie Sanders szenátor "Midicare for All" javaslatát. Biden azzal fordulhat hozzájuk, hogy ha nem adják rá a szavazatukat, akkor nem hogy ebből nem lesz semmi, mármint nem lesz az USA-ban általános állami egészségügyi ellátás, hanem a legfelsőbb bíróságot uraló konzervatív bírák még az Obamacare-t is kicsinálják.