A meghallgatást - szokás szerint - Adam Schiff, a hírszerzési bizottság demokrata párti vezetője és Devin Nunes, a bizottság republikánus tagja nyitotta meg.
Bevezető nyilatkozatában Schiff azt hangsúlyozta, hogy Donald Trump "megpróbált kihasználni egy sérülékeny szövetségest", amikor arra ösztökélte az ukrajnai vezetőket, hogy indítsanak vizsgálatot Joe Biden volt alelnök és a demokraták jelenlegi elnökjelölt-aspiránsa és fia, Hunter Biden ukrajnai ügyeiben.
Sürgette mind Donald Trumpot, mind Mike Pompeo külügyminisztert, hogy működjenek együtt a törvényhozókkal, mert a külügyminisztérium például eddig egyetlen, az ügyre vonatkozó dokumentumot sem adott át a meghallgatásokat együttesen folytató három képviselőházi bizottságnak.
Ez egy keresztes hadjárat
Schiff emlékeztetett arra is, hogy Richard Nixon elnök 1974-ben azért is mondott le, mert az alkotmányos elmozdítás folyamata (impeachment) közben azzal is megvádolták, hogy akadályozza az igazságszolgáltatást.
Devin Nunes kifejtette: a demokraták a 2016-os elnökválasztáson Trump és kampánycsapatának munkatársai esetlegesen oroszokkal történt összejátszását vizsgáló Mueller-bizottság jelentése után - mint fogalmazott - "ejtették ezt a témát és újabb szamárságot eszeltek ki". A republikánus politikus a mostani demokrata vizsgálatokat az impeachment-folyamat "keresztes hadjáratának" minősítette. Bejelentette: a republikánus törvényhozók szeretnék meghallgatni Hunter Bident, Joe Biden fiát is.
Nem mindig emlékszik
Gordon Sondland - aki nem karrierdiplomata, hanem a Trump-kormányzat politikai kinevezettje - az előre elkészített nyilatkozata felolvasásakor többször hangoztatta, hogy munkája során nem szokott feljegyzéseket készíteni és nem mindig emlékszik pontosan dolgokra, eseményekre. Ugyanakkor leszögezte: ha az a kérdés, hogy az ukrajnai vizsgálatok ügyében érvényesült-e a "valamit valamiért" elve, akkor erre egyértelműen igenlő a válasza. Ezzel Sondland arra utalt, hogy az amerikai kormányzat visszatartani készült az Ukrajnának ígért katonai segélyt mindaddig, amíg Kijev nem jelentette ki nyilvánosan a Bidenék elleni vizsgálatok megindítását.
A nagykövet kifejtette, hogy Donald Trump utasítására működött együtt - Rick Perry energetikai miniszterrel és Kurt Volker akkori ukrajnai különmegbízottal közösen - Rudy Giulianival, még akkor is, ha ő személyesen nem értett egyet vele. Leszögezte azonban, hogy nem tartja "helytelennek" Giuliani tevékenységét.
Sondland elmondta: nem volt jelen Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetésekor, de visszatekintve különösnek tartotta, hogy erről nem tájékoztatták részletesen sem Volkert, sem William Taylort, az Egyesült Államok ügyvezető nagykövetét Kijevben.
A nagykövet tájékoztatta a törvényhozókat arról is, hogy Kijevben találkozott az ukrán elnökkel és tanácsadójával, Andrej Jermakkal is. "Nem emlékszem pontosan a beszélgetések részleteire, de minden bizonnyal szóba került a megindítandó vizsgálatok témája is" - mondta. Hozzátette, hogy a beszélgetéseiről a következő napon tájékoztatta Donald Trump elnököt is.
Nem vett részt "szabálytalan diplomáciában"
Sondland megerősítette azt, amit keddi meghallgatásán Kurt Volker állított: Donald Trump kétkedően fogadta, amikor felvetette neki Zelenszkij esetleges meghívását a Fehér Házba. Az amerikai elnök akkor azt mondta: a 2016-os elnökválasztások idején az ukránok megpróbálták megbuktatni őt. Sondland ezzel arra a feltevésre utalt, miszerint a 2016-os elnökválasztási kampányban az akkori ukrán vezetés a demokrata párti elnökjelöltet, Hillary Clintont támogatta.
A nagykövet elutasította, hogy részt vett volna bármiféle "szabálytalan" diplomáciában", és "abszolút hamis állításnak" nevezte, hogy élt volna azokkal a diplomáciai csatornákkal, amelyeket Rudy Giuliani "használt". Egyben leszögezte, hogy Giuliani "az Egyesült Államok elnökének óhaját tolmácsolta".