A politikában ritkán fordul elő, hogy egyetlen esemény hosszú távú következményekkel járó fordulatot hoz, inkább az események egymásra rakódása eredményezhet lényeges változást. Az Egyesült Államok félidős választása 2022 őszén azonban rácáfolhat erre a szabályra – írja Edward Luce a Financial Times Egyesült Államokkal foglalkozó publicistája abból az alkalomból, hogy Joe Biden elnök egy évvel ezelőtt vette át az ország irányítását.

A közvélemény-kutatások azt jelzik erőre, hogy a Demokrata Párt veszíteni fog novemberben, és a kongresszus mindkét házában az ellenzéki republikánusok kerülnek többségbe. Ezzel Biden lehetetlen helyzetbe kerülne, ellenfelei ugyanis világossá tették, hogy legfőbb céljuk kormány terveinek meghiúsítása lesz, és többségük birtokában kísértést érezhetnek arra, hogy ennél sokkal messzebb menjenek.

Kapcsolódó

A konzervatív agytrösztökben mérlegelik azt a lehetőséget, hogy parlamenti vizsgálatok sorozatával bombázzák az elnököt, lehetetlenné téve, hogy az ezekben való részvételen kívül bármi érdemi tevékenységet végezzen. Még az is elképzelhető, hogy kitalálnak valamilyen indokot, amire hivatkozva alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indíthatnak ellene pusztán azért, hogy megbosszulják a demokraták hasonló lépését Donald Trump ellen 2019-ben és 2021-ben. Ügyködésük legeslegfőbb célja Trump 2024-es visszatérésének előkészítése lehet a Fehér Házba.

Meglepetés kellene

Ezt úgy kerülhetné el a kormánypárt, hogy meglepetést okoz a félidős választáson, amihez kisebb csodára lenne szükség. Az egyik elméleti lehetőség, hogy a Republikánus Párt politikája megváltozik, ám ezt lényegében ki lehet zárni. A demokraták abban bíztak, hogy a kongresszus épülete elleni támadás, amit Trump legradikálisabb hívei vezettek, kijózanítóan hat a republikánus politikusokra. Ezzel szemben a párt tagjainak többsége ma is meg van győződve arról, hogy a 2020-as elnökválasztást Biden javára elcsalták, és a támadók emiatt érzett jogos felháborodásukban dúlták fel a törvényhozás rosszul őrzött épületét.

Ezért Bidennek valamilyen egyértelmű, világos sikert kellene felmutatnia a következő fél évben ahhoz, hogy megfordítsa a közhangulatot. Hivatalba lépése idején, egy évvel ezelőtt látszott, hogy a pandémia leküzdése adna erre egy lehetőséget, ám ő mindent az oltásra tett fel. Úgy vélte, hogy a kellően magas beoltottság lecsengeti a járványt. Nem így lett és ebben közvetve az is szerepet játszik, hogy ő és a fejlett országok többi vezetője, nem törődött azzal, hogy kellő mennyiségű vakcina jusson a világ alulfejlett országainak is. Az omikoron koronavírus-variáns ugyanis egy ilyen területen, Afrika déli részén jött létre, hogy azután letarolja a fejlett világot, beleérve az USA-t is.

Ki nem kényszerített hibák

Ezért a fiaskóért hibáztathatják a népnek azt a 20 százalékát, amely nem hajlandó beoltatni magát, illetve egyes déli államok republikánus vezetését, amely nem fogadott el szigorú járványügyi intézkedéseket. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy amíg nem sikerül legyűrni a koronavírus összes mutációját, addig a járvány hol itt, hol ott ütheti fel a fejét, állandóan zavarokat okozva a gazdaságban. Az egyik ilyen zavar a kínálat kiesése okozta infláció, ami elveszi az esélyét annak, hogy az amerikaiak idén ősszel úgy érezzék, hogy jó a gazdasági helyzetük, ami minden választáson a kormányon lévőknek kedvez.

Így Biden legjobb esélye, ha a rendelkezésére álló időben áttolja 1,75 ezer milliárd dollár keretösszegű Build Back Better (BBB) névre keresztelt infrastruktúra-fejlesztési tervét és a választási rendszer reformjára vonatkozó két törvényt. Az előbbihez le kellene törnie annak a két demokrata szenátornak az ellenállását, akik ellenállnak neki, mert a BBB szociális intézkedéseit konzervatív választási körzetük lakossága nem kedveli. Az elnök engedhet az utóbbiak valamelyikéből – vélhetően ezt is teszi majd –, amivel a demokraták balszárnyát magára fogja haragítani. De, hát: valamit valamiért.

A választási módosításokra azért lenne szükség, mert a republikánus kormányzók azon ügyködnek, hogy a választási szabályok átírásával korlátozzák az amerikaiak szavazási lehetőségeit, aminek a demokraták lesznek a vesztesei. Az ilyen szabályok módosításához a szenátusban 60-40 százalékos többségre van szükség, ami aligha jöhet össze. Az időközi választások után két héttel Biden már 80 éves lesz, amivel ő lesz az első olyan amerikai elnök, ki regnálása idején tölti be ezt az életkort. Eközben neki kellene fiatalos lendületet adnia a kormányzásnak már most is, majd a kormányzati ciklus hátra lévő két évében.