Joe Biden terve, hogy 2000 milliárd dollár értékű infrastruktúra-fejlesztési programját teljes egészében a vállalatok adójának növeléséből fizesse, enyhén szólva nem nyerte el az Egyesült Államok üzleti világát képviselő szervezetek tetszését, ami meg fogja nehezíteni a program elfogadtatását az amerikai Kongresszusban – írja a Financial Times. A vállalatok „összességében” üdvözlendőnek tarják a gigantikus kormányzati költekezést, amelyből az úthálózat megújításától kezdve az elektromos rendszer átalakításán át a feldolgozóipar támogatásáig sok mindenre jutna pénz, ám az üzleti világ szervezetei ellenzik, hogy a cégek viseljék a nagy kiadás nagy költségeit.

Pedig a Biden-adminisztráció nem térne vissza a régi adózáshoz, a jelenleg 21 százalékos vállalati nyereségadót, amelyet az ingatlanvállalkozóból amerikai elnökké avanzsált Donald Trump kormányának kezdeményezésére fogadtak el 2017-ben, 28 százalékra emelné, ami jóval elmarad a 2017 előtti 35 százaléktól. Emellett emelnék a külföldi jövedelmek adóját és megszüntetnék azokat az adózási kiskapukat, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalatok jövedelmeik utaztatásával a világ körül lefaragják az adójukat.

Kapcsolódó

A kormány részéről azt is megemlítik, hogy a tervezett emelés után is alacsonyabb lesz a vállalti adózás az USA-ban az OECD átlagánál és a Trump-érát leszámítva kisebb lesz a cégek adózása, mint a második világháború óta bármikor. Ezzel szemben Cathy Schultz, a National Foreign Trade Council elnökhelyettese azzal érvel, hogy a kormányzati tisztviselőknek fogalmuk sincs, milyen nehéz az amerikai vállalatoknak versenyezniük a nemzetközi porondon az USA-nál kedvezőbb adókörnyezetet kínáló országok cégeivel.

Megint a pandémia

Emellett természetesen meging előkerült a koronavírus-járvány. Schultz nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a vállalatok egy része jól teljesített a pandémia idején is, ám rengeteg olyan cég van, amelyet elkaszált az azzal járó gazdasági válság. Ezek nehéz helyzetét tovább rontaná egy adóemelés.

A kormányzat abban reménykedik, hogy a gigantikus infrastruktúra-fejlesztés az USA-ban hasonló lépésre ösztönzi más országok vezetőit is – mert látják, hogy az versenyelőny jelenthet országaikkal szemben –, ezért lehetségesnek tartják, hogy sikerül megfékezni az elmúlt évtizedek adóversenyét. Nevezetesen az OECD országai valamilyen egyezmény keretében lemondhatnak arról, hogy kedvező adózással vágjanak alá egymásnak.

Kezdődhet a menet

Az üzleti szervezetek ellenállása politikai nehézségeket fog okozni, nem csupán azzal, hogy az ellenzéki republikánus képviselőket és szenátorokat a kormány terve ellen fordítják, hanem a mérsékelt demokrata politikusoknak is aggályaik lehetnek, miközben a törvényhozásban csupán hajszálnyi a kormánypárt többsége.

Így aztán valószínűleg nem téved Neil Bradley, a Kereskedelmi Kamara politikai kapcsolatokért felelős vezetője, amikor azt tippeli, hogy végül mindenkinek igaza lesz. A kormány nyilván ragaszkodni fog Biden választási ígéretéhez, miszerint az infrastruktúra fejlesztését annak legnagyobb haszonélvezőivel, a vállalatokkal fizetteti meg. Ugyanakkor a joggal érvelnek a cégek amellett, hogy az átlagpolgár is jól jár, így beszállhat a költségek fizetésébe a használati díjakat és a személyi jövedelemadót érintő változások formájában.

Kormányzati források szerint Biden csak ahhoz ragaszkodik, hogy az évi 400 ezer dollárnál kevesebbet keresők jövedelmének adóztatása ne emelkedjen. Ezen túl nyitott a javaslatokra a nagy terv megvalósításával kapcsolatban. Így a harcias nyilatkozatokat várhatóan békésebb egyeztetések követhetik a kormányzat és az üzleti világ képviselői között. Talán erre gondoltak a tőzsdei befektetők is, hiszen az adóemelés tervét nem követte részvényeladási hullám.