A szezonálisan kiigazított adatok szerint az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma 963 ezer volt az augusztus 8-ával zárult héten, ami 228 ezerrel kevesebb az egy héttel korábban mért 1 millió 191 ezernél.
Elemzők ennél sokkal rosszabb adatot, 1 millió 120 ezres számot vártak. Egy évvel ezelőtt 218 ezerre rúgott az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma.
A kérelmek számát mérő négyhetes mozgóátlag - amely segít kiszűrni az ideiglenes, egyszeri hatásokat - 86 ezer 250-nel, 1 millió 252 ezer 750-re süllyedt. Tavaly ilyenkor még 214 ezer 750-en állt a mozgóátlag.
A tartósan munkanélküli segélyt kérők száma az augusztus 1-jével végződött héten 604 ezerrel, 15 millió 486 ezerre csökkent. Elemzők sokkal gyengébb adatra számítottak, 15 millió 898 ezres számot vártak. A négyhetes mozgóátlag 454 ezer 500-zal, 16 millió 169 ezer 500-ra süllyedt. Ez még mindig majdnem tízszerese az egy évvel korábbi 1,69 milliós számnak.
Miután a koronavírus-járvány és az annak megfékezését célzó intézkedések miatt szinte teljesen leállt az amerikai gazdaság, március harmadik hetében példátlan méretű elbocsátási hullám indult. Egy hét múlva több mint 6,86 millión tetőzött az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma, amely aztán július két középső hetének kivételével folyamatosan csökkent, de aggasztóan magas, jóval az egymillió fölötti szinten maradt eddig.
Júliusban a vártnál nagyobb mértékben, 1,763 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma a nem mezőgazdasági ágazatokban az Egyesült Államokban. Ezzel együtt is csak 9,3 millió munkahelyet sikerült visszaállítani a március-áprilisban felszámolt 22 millióból.
A 2007-2009-es pénzügyi és gazdasági válság idején, amikor 8,7 millió álláshely szűnt meg, 665 ezren tetőzött az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők heti száma.
Az amerikai gazdaság februárban süllyedt recesszióba. Az Egyesült Államok bruttó hazai terméke 5,0 százalékos évesített ütemben csökkent az első negyedévben, a második negyedévben pedig 32,9 százalékkal.