Másodjára, egyben utoljára vitatkozott egymással a novemberi választások előtt Donald Trump republikánus elnök és demokrata kihívója, Joe Biden korábbi alelnök.

A második vitát az elsőhöz képest más formátumban tartották. Az első összecsapás személyeskedő káoszba torkollt. A második, falugyűlés jellegű vita, ahol átlagemberek kérdezték volna a jelölteket végül nem valósult meg az eredeti tervek szerint. mindkét jelölt külön tartotta meg a maga ülését. Ezúttal némítógombbal készültek a szervezők, hogy a jelöltek mondandóját is lehessen hallani, ne csak azt, ahogy egymás szavába vágnak. Végül nem a mikrofonok ki és bekapcsolgatása lett a legfontosabb eleme a vitának

Kapcsolódó

Mindkét jelölt esetében jól érzékelhető volt a bő másfél órás vitát végigkövető támadási stratégia. Biden Trump karakterét, erkölcseit kezdte ki, lerasszistázta, elítélte, amiért Észak Korea és Oroszország autoriter vezetőivel barátkozik, s amiért az illegális határsértő családokat szétválasztanak a hatóságok.

Trump ezzel szemben felidézte a 2016-os kampányt, amiben magát egy rendszerellenes üzletemberként mutatja, aki minden, csak nem politikus. Rendre felrótta Bidennek, hogy 47 éve van politikai pályán, ennyi idő alatt illetve nyolc évnyi alelnökség alatt már megvalósíthatta volna mindazt amivel most kampányol, de lévén politikus, csak duma van, cselekvés nincs.

A kiemelt témákban mindkét jelölt saját, ismert álláspontját hozta többnyire elő, nagy eltérés volt az első vitához képest, hogy ezúttal érvek is ütköztek.

Trump szerint hamarosan lesz vakcina, és a Covid-19 el fog tűnni. Közben meg kell nyitni az iskolákat, és nem szabad hagyni, hogy összeomoljon a gazdaság. Biden szerint a kormány tehet az eddigi több százezer halottról, és még többen halnak meg az végéig. - Aki 220 ezer, napi ezer halálért felel, az nem maradhat elnök - mondta Biden.

A külpolitikában Biden visszatérne a Trump előtti időszakhoz, így például Észak-Koreával csak akkor tárgyalna, ha az leszerelné atomfegyvereit, és kijelentette, hogy minden olyan ország, amelyek be akarnak avatkozni az elnökválasztásba, meg fognak fizetni. Trump ezzel szemben a maga pragmatikus álláspontját képviselte, ami létrehozott egy jó kapcsolatot Kim Dzsong Unnal, és ezzel el lehet kerülni a háborút. Obama és Biden "kuplerájt" hagyott hátra Észak Korea ügyében, amit Trump elmondása szerint neki kellett megoldania. Amúgy is a Biden család az, ami kenőpénzt kap az oroszoktól, abból élnek olyan jól - állította Trump a vita során többször.

A klímavédelem kérdésében Biden elmondta, megszüntetné az olajipar állami támogatását, a pénzt a megújuló forrásokra fordítaná. Trump szerint ezek még fejletlen technológiák, és a drasztikus beszüntetése a fosszilis energiaforrások használatának, több ezer, több millió munkahelyet szüntetne meg, miközben az ország önellátó a környezetbarát földgázkészleteinek hála. Amúgy is kitűnő statisztikai számok vannak környezetvédelmi kérdésekben, mindez anélkül, hogy tönkre kellet volna tenni az ipart.

Az előző vita lenyomatát is jól mutatja, hogy mindkét jelölttől annyit remélt a saját tábora, hogy ne rontson a saját helyzetén. Ez Biden esetében azt takarta, hogy ne zavarodjon össze, és ne mondjon valamilyen balgaságot, amire már volt példa a múltban. Trumpnak pedig annyi volt a fő feladata, hogy viselkedjen, miután a korábbi rendkívül agresszív stílusa nem bizonyult kifizetődőnek az első vita után.

Eddig 47,6 millió amerikai szavazott korán, maga a választás november 3-án lesz.