A Markit Financial Information Services piaci adatszolgáltató csoport pénteken közölte, hogy a 120 legnagyobb, befektetési ajánlású besorolással ellátott európai vállalat törlesztésleállási kockázatának piaci biztosítási cseretranzakcióiból (credit default swaps, cds) képzett Markit iTraxx Europe Main cds-index jelenleg 74 bázispont környékén jár, ami négyhavi mélypont.
Az európai bankrendszer kockázati mutatói is javultak. A Markit iTraxx Europe Senior Financials cds-mutató 17 bázisponttal esett az ECB bejelentése óta, és most 42 százalékkal alacsonyabb, mint februárban, az európai bankszektorral kapcsolatos piaci félelmek legutóbbi fellángolásának idején.
A Markit elemzői ezeket az árazási mozgásokat "drámai" mértékűnek nevezték pénteki helyzetértékelésükben. Az iTraxx Europe Main CDS-index a Volkswagen német autógyár teszteredmény-hamisítási botrányának tavalyi kirobbanása után még 84 bázispont környékén járt, ami annak idején másfél éves csúcs volt.
A mostani cds-csökkenések közvetlen előzményeként az ECB a héten bejelentette, hogy 60 milliárd euróról 80 milliárd euróra növeli a mennyiségi enyhítési ciklus havi eszközvásárlási keretét, emellett 0,05 százalékról nulla százalékra csökkentette irányadó kamatát, és mínusz 0,3 százalékról mínusz 0,4 százalékra csökkentette az egynapos betéti kamatot.
A londoni elemzők szerint ugyanakkor több okból is kérdéses az ECB új monetáris enyhítési lépéseinek makrogazdasági szintű hatékonysága. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) szakértői szerint a még mélyebben negatív tartományba süllyesztett betéti kamatok alkalmazásának nem szándékolt következménye a kereskedelmi bankok jövedelmezőségének károsítása lesz, és ez éppen a fő cél, a gazdaságélénkítés ellen hathat. A kereskedelmi bankok ugyanis az ECB negatív betéti kamatát nem tudják saját klienseikre áthárítani, mivel ez betétkiáramlást okozhat, így a reálgazdaság hitelellátásának drágítására kényszerülhetnek veszteségeik ellensúlyozása végett.
A Capital Economics közgazdászai az ECB, a Fed és a Bank of England monetáris enyhítési ciklusai közötti jelentős méretkülönbségeket emelték ki. Az ECB mennyiségi enyhítési ciklusa a megemelt keretösszeggel együtt sem fogja sokkal meghaladni az euróövezet halmozott éves GDP-értékének 15 százalékát, miközben a BoE az eddig végrehajtott 375 milliárd fontos mennyiségi enyhítéssel a brit GDP 25 százalékánál nagyobb értékű új likviditást juttatott a brit gazdaságba, és a Fed eszközvásárlási programja is megközelítette az amerikai GDP 25 százalékát. Így nem látnak garancia arra, hogy az ECB intézkedései lendületet adnak az euróövezet vérszegény kilábalási folyamatának, és arra sem, hogy elhárítják a defláció fenyegetését.