Miközben a világban a munkahelyek rendkívüli változásokon mennek keresztül, addig a vállalatirányítás gyakorlata, több mint harminc éve megmerevedett - állítja véleménycikkében Jim Clifton, az amerikai Gallup Inc. elnök-vezérigazgatója.

Az intézet felmérése szerint világ mintegy 1,2 milliárd főnyi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalójának pusztán 15 százaléka elkötelezett a munkája iránt. Arányaiban igen, de lényegében nem jobb a helyzet a globális átlagnál az Egyesült Államokban, ahol körülbelül a dolgozók 30 százaléka elkötelezett, ám ez még mindig azt tükrözi, hogy az amerikai dolgozók nagyjából 70 százaléka bármikor otthagyná a munkahelyét.

Kapcsolódó

Nem csak a szegény államokban rossz

A világ egyik legfejlettebb országának, Japánnak az esete jól szemlélteti, hogy a stressz és a kiégés (burnout) jelensége, majd ezek következményeként az öngyilkossági ráták történelmi csúcsra kerültek, ami a szigetországban a kormány beavatkozását kényszerítette ki. Clifton szerint az ottani cégek jelenlegi menedzsment - gyakorlata tönkreteszi a munkahelyi kultúrát, amelynek eredménye megdöbbentő: a japán munkavállalók 94 százaléka nem elkötelezett a munkája iránt.

Az intézet minden országban úgy tapasztalta, hogy az alkalmazottak, az őket foglalkoztató céget vagy szervezetet nem feltétlenül gyűlölik annyira, mint amennyire a közvetlen főnöküket. A jelenség, hogy az alkalmazottak - különösen egy adott szakma "sztárjai" - gyorsan otthagyják új munkahelyüket, arra is visszavezethető, hogy a menedzserek nem hajlandók az új munkaerő képzésére. A vezetők inkább arra vannak kiképezve, hogy nyomtatványokat töltsenek ki, mintsem, hogy magas szintű megbeszélést folytassanak a szervezet fejlesztéséről - fogalmaz a szakember.

Az "avítt" dolgok igazán a fiatalokat sújtják

Különösen a millenniumi-korosztály (vagy más néven y-generáció) az, amely jó munkahelyekre vágyik, ám azok hiányával kell megküzdenie. Ez azt is tükrözi Clifton szerint, hogy az "emberi fejlődés" hiányt szenved.

Az 1980 és 1996 között születettek rendszerint nagy lelkesedéssel érkeznek a munkaerő-piacra, ámde a régi menedzsment-gyakorlatok - például a formalitások és a teljesítményi mutatók szorítása - teljesen felőrli őket. Pedig ez a korosztály sokkal kevésbé családcentrikus, mint az előtte járók, s az életükben nagyobb fókusz kerül a munkára és a munkakörnyezetre. Ennek megfelelően baráti kapcsolataik is javarészt munkatársaik, ügyfeleik körében köttetnek. Ez a korosztály érdekes munkára vágyik, és egy olyan szervezetre, amely segíti őt a fejlődésben.

Ahhoz, hogy a világ negatív termelékenységi trendjeit visszafordíthassuk, át kell alakítani munkahelyi kultúránkat - figyelmeztet a vezérigazgató. A Gallup 160 országot érintő globális munkahely-felmérésének következtetése, hogy a szervezeteknek a parancsoló, tekintélyelvű menedzserek helyett "nagy teljesítőképességű edzőket" kellene alkalmaznia.

Miért edzőket? Mert az y-generáció a megelégedésnél többre tartja a fejlődést. A teljesítményi mutatókhoz igazodásnál előbbre tartja a folyamatos párbeszédet, vitát - amely a vállalat erősségeit helyezi fókuszba, a gyengeségek helyett - érvel.

Összeomlást is okozhat ez

Jim Clifton szerint nagyon is megvalósítható cél, hogy az 1,2 milliárd teljes munkaidősből 180 millió helyett 360, sőt akár 500 millió alkalmazott elkötelezett legyen. A változás kulcspontja, hogy a vezetők hogyan irányítanak.

Úgy látja, a teljes munkaidős "jó" állások vészesen alacsony arányt képviselnek a lakosság számához képest, ami pedig termelékenységet fenyegeti. Ha ez így folytatódik akár az egész világ Venezuela sorsára juthat - szól drámai hangú végkövetkeztetése.