A csehek majdnem negyede (24 százaléka) előnyben részesítene egy erős vezetőt a liberális demokráciával szemben - derült ki szlovákiai Globsec kutatóintézet régiós vizsgálatából, aminek kapcsán a Radio Praha azt firtatta: relatíve miért ilyen határozott a csehek vonzódása az erős emberekhez. Csehország valójában közepes értéket ért el ezzel az aránnyal a térség országainak összehasonlításában - mondta Dominika Hajdu és Katarína Klingová, a Globsec két kutatója.

A csehek kétharmada előnyben részesíti a liberális demokráciát az erős vezetővel szemben, ami azért erős többséget jelez. Érdekesebb, hogy a szomszédos Szlovákiában mennyire más a helyzet. Ott a megkérdezettek 45 százaléka akar liberális demokráciát és 30 százalékuk jobbnak tartana egy erős vezetőt. Magyarországon négyötöddel nyert a liberális demokrácia az erős vezetővel szemben (81-12 százalék a két lehetőség támogatottsága).

Kapcsolódó

Más arányok jöhetnek ki, ha azt kérdeznénk: akar-e a válaszadó autokrata hajlamokat mutató vezetőt látni országa élén. A szakértők szerint a csehek negyede nem akar ilyen állam- vagy kormányfőt. Ugyanez a helyzet a liberális demokrácia szóösszetétellel: mivel a liberális jelzőt sokszor szapulják a régióban, akadhattak olyan válaszadók akik azért idegenkedtek a demokrácia támogatásától, mert ez a jelző kapcsolódott hozzá.

Szabadságot jólétért

További érdekes kérdés, hogy az egyes országokban mennyire hajlandók az emberek feláldozni jogaik és szabadságuk egy részét, ha ezért cserébe valamivel nagyobb biztonságot és jólétet ígérnek nekik. Ezen a téren nem valami fényes eredménnyel szerepelnek a csehek - illetve a szlovákok és a bolgárok -, akik 54 százaléka belemenne egy ilyen üzletbe. Magyarországon ennél kisebb az arány, nagyjából egyharmad körül alakul.

A szakértők szerint ez azt bizonyítja, hogy a demokrácia nem vált a kelet-közép-európai társadalmak gondolkodásának, elvárásainak elválaszthatatlan részévé, ami riasztónak tűnik. Azt jelenti ugyanis, hogy miközben általában elégedettek vagyunk az életünkkel, ez nem jelenti azt, hogy elvárjuk a demokrácia magas színvonalát, hogy harcba szállnánk azokkal szemben, akik meg akarnák hekkelni a demokratikus intézményeket.

A csehek azok közé tartoznak, akik viszonylag elégedettek azzal, ahogy országukban a demokrácia működik, ugyanakkor csak relatív többségük, 48 százalékuk osztja ezt a véleményt. Ausztriát kivéve ez minden országban hasonlóan alakul. A szakértők szerint ez a várakozásokkal függhet össze, nevezetesen azzal, hogy az emberek többet vártak a 30 évvel ezelőtti rendszerváltástól. Úgy gondolták, hogy a demokrácia prosperitást hoz az országukba.