Csütörtöki szenátusi meghallgatásán Mattis kijelentette: "Washingtonnak számolnia kell Oroszország magatartáésával, Moszkva ugyanis úgy döntött:, hogystratégiai versenytársa akar lenni az Egyesült Államoknak".  A szenátus fegyveres ügyekkel foglalkozó bizottságában, John McCain arizonai republikánus politikus elnökletével kezdődött meg a szókimondásról hírhedt James Mattis, visszavonult tábornok meghallgatása. A 66 éves Mattis 2013-ban vonult vissza, miután az Egyesült Államok Középső Parancsnokságának parancsnokaként a közel-keleti erőket felügyelte.

A meghallgatáson William Cohen volt szenátor, Bill Clinton egykori védelmi minisztere és Sam Nunn volt szenátor mutatta be Mattist, s mindketten bátor, a Pentagon vezetésére alkalmas és képzett emberként jellemezték a jelöltet.

Nyilatkozatában James Mattis mindenekelőtt közölte: tisztában van azzal, hogy civil szerepe a minisztérium élén "alapjaiban és lényegileg" más lesz, mint a katonai egyenruhában évtizedek alatt betöltött szerep. Hangsúlyozta, hogy az amerikai katonai hagyományok egyik alappillére a civil kontroll elfogadása. Hitet tett az Egyesült Államok hagyományos szövetségeseinek támogatása mellett. "Az erős szövetségesekkel rendelkező nemzetek gyarapodnak, azok, amelyeknek nincsenek erős szövetségeseik, elsorvadnak" - fogalmazott.

A tábornok Oroszországot az Egyesült Államokat érő "nagy fenyegetések" egyikének minősítette, s amikor a szenátorok arról kérdezték őt, hogy vajon az amerikai hadsereg eléggé erős és felkészült-e ahhoz, hogy szembeszálljon ezekkel, habozás nélkül nemmel válaszolt.

McCain szenátor kérdésére válaszolva kitért a Baltikumot és Kelet-Ukrajnát érő orosz agresszióra is. Véleménye szerint az Egyesült Államok korábban megpróbált pozitívan viszonyulni Oroszországhoz, de nem tud sok sikert felmutatni. Álláspontja szerint Putyin megpróbálja aláásni a NATO-t, és erre Washingtonnak szövetségeseivel összefogva diplomáciai és katonai választ kell adnia, "hogy megvédjük magunkat". Mattis az elrettentés politikájának híve.

A miniszterjelölt - szintén kérdésre válaszolva - az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harc stratégiájának újragondolását szorgalmazta, s szerinte a szíriai Rakka városának visszafoglalását az eredeti tervekhez képest fel kellene gyorsítani. Arra a kérdésre azonban elhárította a konkrét választ, amely azt firtatta: mit szól ahhoz, hogy az Obama-kormányzat képviselője tartózkodott az ENSZ Biztonsági Tanácsában a megszállt Ciszjordániában lévő zsidó telepekről szóló határozat megszavazásakor. Mattis azt ígérte: átnézi a történteket, s kijelentette: az Egyesül Államoknak elő kell mozdítania a megbékélést a palesztinok és az izraeliek között, s az eddigieknél jobb viszonyt kell kialakítania Izraellel és az arab világgal.