Bannon megtagadta az együttműködést a képviselőház különbizottságával, amely tanúvallomást és dokumentumokat kért tőle. Arra hivatkozott, hogy Trump ragaszkodik ahhoz - amit egy bírói döntés már korábban elutasított -, hogy a végrehajtói kiváltságnak nevezett jogi doktrína alapján joga van bizalmasan kezelni a kért anyagokat.
A 67 éves Bannont a kongresszus megsértése miatt egy vádpontban vádolták meg, amiért megtagadta, hogy megjelenjen a meghallgatáson, egy másik vádpontban pedig azért, mert megtagadta a dokumentumok bemutatását. A kongresszus vizsgálatának ilyetén akadályozása vétség, amely egy évig terjedő börtönbüntetéssel és legfeljebb 100 000 dolláros pénzbírsággal büntethető - írja a Reuters.
Bill Miller, az igazságügyi minisztérium szóvivője elmondta, hogy Bannon "várhatóan hétfőn Washingtonban önként" jelentkezik majd a hatóságoknál, és aznap délután jelenik meg először a bíróságon az ügyben.
Trump igyekezett elzárkózni a bizottsági meghallgatáson való részvételtől, amely a halálos kimenetelű Capitoliumban történt zavargással kapcsolatos döntéseit és cselekedeteit vizsgálja. Az egykori elnök utasította korábbi munkatársait, hogy ne működjenek együtt a kongresszusi vizsgálattal. A Bannon elleni vádak megerősíthetik a bizottság erőfeszítéseit, hogy más Trump-társaktól is szerezzenek tanúvallomásokat és dokumentumokat.
Bannon vádemelését alig néhány órával azután jelentették be, hogy Mark Meadows, Trump volt fehér házi kabinetfőnöke nem volt hajlandó megjelenni a bizottság előtti meghallgatáson, kockáztatva, hogy szintén a kongresszus megsértése miatt ítélik el.
Trump 2016-os elnökválasztási kampányának egyik vezető tanácsadójaként, aki később a Fehér Ház vezető stratégájaként dolgozott, Bannon segített megfogalmazni az "Amerika az első" jobboldali populizmus programját, valamint tüzelte a bevándorlással szembeni heves ellenállást, amely meghatározta Trump elnökségét. Bannon, aki számos jobboldali ügyet és jelöltet támogatott az Egyesült Államokban és külföldön, a Fehér Házi posztjáról való 2017-es távozása után is tanácsokkal látta el Trumpot. Bannon a jobboldali média fontos alakja, korábban a Breitbart News honlapot vezette.
A jobboldali populista tanácsadó Magyarországon is járt. Még 2018-ban húszezer dollár jogdíjat kapott Bannon, a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványtól a május 23-i fellépéséért a Várkert Bazárban. Az európai jobboldali, szélsőjobboldali kormányokat és politikusokat több alkalommal is dicsérte Bannon.
Az ostromban is lehetett szerepe
A demokrata vezetésű képviselőház októberben megszavazta, hogy Bannont a kongresszus megsértése miatt vád alá helyezik. Trump republikánus kongresszusi képviselőtársainak többsége ellenezte, hogy független bizottságot vagy bizottságot hozzanak létre a január 6-a körüli események kivizsgálására.
Aznap Trump támogatóinak egy jelentős része randalírozott a Capitoliumban, hogy sikertelenül próbálják megakadályozni Joe Biden elnök választási győzelmének hivatalos kongresszusi hitelesítését. A lázadás előtt Trump beszédet tartott támogatóinak, amelyben megismételte hamis állításait, miszerint a választást ellopták tőle, és arra buzdította őket, hogy menjenek a Capitoliumhoz, és "harcoljanak", hogy "megállítsák a lopást".
A bizottság szerint Bannon olyan nyilvános nyilatkozatokat tett, amelyek arra utalnak, hogy előre tudott a január 6-án bekövetkező "szélsőséges eseményekről". Bannon egy január 5-i podcastban azt mondta, hogy "holnap elszabadul a pokol".
Miután a képviselőház megszavazta, hogy Bannon ellen vádat emeljenek, Biden igazságügyi minisztériumának, élén Merrick Garland igazságügyi miniszterrel, kellett döntenie arról, hogy vádat emel-e. Garland pénteki nyilatkozatában azt mondta, hogy minisztériuma "ragaszkodik a jogállamisághoz, követi a tényeket és a törvényt, és a törvény szerinti egyenlő igazságszolgáltatásra törekszik".
Trump október 18-án beperelte a bizottságot és az elnökségéből származó anyagokat őrző Nemzeti Levéltárat, hogy több száz oldalnyi iratot titokban tartson. Egy bíró kedden elutasította Trump keresetét, mondván, hogy a közérdek, hogy megismerjék az egykori elnök január 6-i cselekedeteit. Trump fellebbezett az ítélet ellen.
A kongresszus megsértése miatti legutóbbi sikeres vádemelés 1974-ben történt, amikor egy bíró bűnösnek találta G. Gordon Liddyt, a Richard Nixon elnököt lemondásra késztető Watergate-botrány egyik főszereplőjét.