Gyorsítósávban tárgyalnák az Európai Unióban a zöldigazolvány lehetőségét, ami meglapozhatná, hogy a koronavírus által okozott lezárásokat gyorsabban le lehessen tudni – mondta a testület ülésén Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős tagja az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) képviselőivel történt egyeztetésen kedden. A cél, hogy a gyorsított eljárás ne legyen felületes, de minél hamarabb megteremtse a szabad utazás alapját, ami uniós alapjog. Fontos hozzátenni, hogy ez nem egy útlevéltervezet, hanem egy eszköz arra, hogy a tagállamok egymás között ellenőrizhessék, hogy valakit már beoltottak a hazája által elismert vakcinával, vagy már átesett a fertőzésen.

A kérdés létjogosultságát az adja, hogy közeledik a nyár, a turizmus legfontosabb szezonja Európában, miközben járványügyi szempontból nem ideális, ha szabadon mozogva terjeszthetik a koronavírust az emberek országok között. Éppen ezért két érdek találkozik: az egészségügyi és a gazdasági. Logikus út pedig több is áll az Európai Unió előtt, ahogy az elmúlt hetekben több javaslat formájában testet is öltött az Európai Parlamentben. Egyrészről vannak hangok, amelyek csak a teljesen - vagyis az adott típusú vakcina összes dózisával - beoltott emberek mozgását engednék, míg az eggyel megengedőbb lehetőség, hogy igazoltan nem fertőzöttek is átléphessék a határokat negatív teszteredményüket bemutatva. A magyar védettségi igazolványhoz hasonló módon mások a betegségen nemrég átesettekkel is kivételt tennének, míg léteznek olyan politikai nézetek is, miszerint senkit nem szabadna korlátozni a mozgásában. 

Kapcsolódó

A magyarok is megosztottak

A Napi.hu és a Pulzus Kutató legfrissebb, a 18 év feletti magyar lakosságra reprezentatív április 13-án készült kutatása szerint nem csak a politikusokat, de a hazai társadalmat is megosztja a kérdés. Elsöprő többség egyik lehetőség mögött sem sorakozott fel, és elég magasnak mondható a korlátozások minden formáját elutasítók tábora is. Utóbbi csoport nagysága 26 százaléka a felnőttek között, ami még magasabb is, mint a csak negatív tesztes utazási lehetőségben hívőké. Utóbbi lehetőség létjogosultságát az adja, hogy egyelőre nem tudni, hogy az oltottak mennyire tudják továbbadni a betegséget, de ezzel a kockázattal itthon csak az emberek 20 százaléka számol.

Eközben a csak a vakcinát már megkapók utazásában is megközelítőleg ennyien hisznek: arányuk 21 százalék. A legnagyobb többség úgy gondolja, hogy az oltottak és a friss negatív teszttel rendelkezők is utazhassanak az EU-n belül, de ők is csak 33 százalékát teszik ki a felnőtt lakosságnak.

A kérdés ritkán látható megosztottságot mutat a nemek között. A férfiak 31 százaléka csak az oltott, 26 százaléka az oltott vagy igazoltan nem fertőzöttek, míg 15 százalék csak a negatív tesztesek határátlépésével ért egyet. A nőknél viszont csak 14 százalék ért egyet azzal, hogy a vakcinájukat már megkapók utazhassanak, 26 százalékuk választaná az is-is lehetőséget, míg 24 százalékuk csak a teszttel kimutatott egészséges embereket engedné utazni. Meglepő módon a legnagyobb egyetértés (28 illetve 24 százalék) abban van, hogy semmilyen szabályozásra nincs szükség.

Hasonlóan nagy a szórás a vélemények között, ha életkor alapján osztjuk fel a felnőtt magyar lakosságot: a 60 évesnél idősebbek között vannak a legtöbben (25 százalék), akik csak az oltottak utazását engednék, míg ez a csoport támogatja a leginkább azt, hogy vagy oltva, vagy teszttel igazolva lehessen utazni (38 százalék), és azt is, hogy csak negatív teszttel lehessen átlépni a határt (24 százalék). Érdekes módon a 40-59 évesek 34, a fiatalabbak 30 százaléka semmilyen korlátozást nem támogat, a két csoport nagyjából azonos mértékben (29 és 31 százalék) sorakozott fel a legkompromiszumosabb lehetőség mellett. Ahogy nagyjából azonos arányban (20-19 százalék) értenek egyet az oltáshoz kötött szabad mozgással.

Szignifikáns különbségek látszanak a társadalmi megosztottságnál az iskolai végzettség alapján is. A felső fokú végzettségűek majdnem fele, 48 százalék pártolja, hogy oltva és tesztelve is lehessen utazni, a középfokú végzettségűeknél ez 40 százalék. Az alapfokú iskolát végzettek viszont egyenlő arányban 25-23-25-27 százalékban támogatják a négy lehetőség egyikét. Azzal, hogy ne legyenek korlátozások a legkisebb mértékben az egyetemi, főiskolai képesítéssel bírók értenek egyet: csak 20 százalékuk áll be ezen javaslat mögé.

A budapestiek lógnak ki a leginkább a véleményükkel a sorból, ha lakóhely szerint osztjuk vizsgáljuk a válaszadókat. A fővárosiak legnagyobb része, 50 százalék ért egyet azzal, hogy a beoltottak és a friss negatív koronavírusteszttel rendelkezők is utazhassanak. Miközben a vidéken megyeszékhelyben, városban vagy faluban élők nagyjából egyenlő arányban húznak valamelyik javaslathoz. A községekben élők 35 százaléka véli úgy, hogy csak negatív teszttel lehessen utazni, míg a vidéki városok lakóinak 35 százaléka semmilyen feltételt nem szabna.


A kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét. A felmérés lekérdezése 2021. április 8-án történt.

"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.