Az Egyesült Királyság kormányának egyik kiemelt poszton szolgálatot teljesítő minisztere azzal vádolta az Európai Unió politikusait, hogy az AstraZeneca koronavírus-vakcinájának hatásosságában kétséget ébresztő, félrevezető megjegyzéseket tesznek, amelyekkel kárt okoznak a szigetország oltási programjának - írja a Bloomberg. Grant Shapps kabinetminiszter szerint ennek hatására kevesebb brit lakos fogadja majd el ezt a készítményt.

A megjegyzést egyértelműen Emmanuel Macron francia államfőnek címezte, aki még január végén leszólta az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett koronavírus-oltását. Macron azt állította, hogy ez a készítmény szinte teljesen hatástalan a 65 éveseknél vagy a náluk idősebbeknél. A francia hatóságok ennek ellenére engedélyezték ennek az oltásnak a beadását az idősebbeknek is. Shapps megjegyzése ezzel együtt azzal fenyeget, hogy tovább romlik a szigetország és az EU amúgy is feszült viszonya, amit a kettejük válásáról kötött szerződés betartása körüli vita okoz.

Üzengetés a csúcson

A legújabb csörte azzal kezdődött, hogy a brit kormány rosszallását fejezte ki Charles Michel, az Európai Tanács előke vádja miatt, miszerint a londoni kormány a vakcinaprotekcionizmus jegyében betiltotta a koronavírus-oltások kivitelét az unióba. Egy hírlevélben azt írta, hogy sokkolja, amikor az EU-t vakcinanacionalizmussal vádolják, miközben az Egyesült Királyság és az USA vezetett be korlátozásokat az oltások, illetve az oltások alapanyaginak kivitelére a területükről.

Dominic Raab brit külügyminiszter válaszul levelet írt Michelnek, amelyben protestál a kijelentés miatt és összehívta az EU Londonban tartózkodó diplomatáit egy beszélgetésre. Később Boris Johnson miniszterelnök is bevetette nem jelentéktelen súlyát a vitába, kijelentve, hogy kormánya elutasítja a vakcinanacionalizmus minden formáját. Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője erre azzal reagált, hogy az uniós vezetés tudja, hogy minden ország más-más oltáspolitikát folytat, de ajánlja a figyelmükbe az EU-t, amely nagyon aktívan exportál koronavírus-oltásokat. Michel twitterüzenetben felelt a brit tiltakozásra. Mint írta, örülne, ha felháborodott reakció az oltások kivitelének átláthatóvá tételéhez vezetne.

Jogi eljárás jön

A brit kormány ellen jogi eljárást kezdeményez az EU, miután nem hajlandó bevezetni az Ír-tengeren a Nagy-Britanniából Észak-Írországba tartó élelmiszerek ellenőrzését, pedig erre kötelezi a 2019-ben aláírt brexit megállapodás. A brit vámszerveknek az unió ügynökeként kellene eljárniuk, miután Észak-Írország az ír-északír határ nyitottságának fenntartása érdekében az EU vámuniójában és egységes piacán marad, miközben az Egyesült Királyság többi része eltávolodott attól.

Az első negyedév türelmi idő volt a szabály alkalmazására, ám a brit kormány április 1-jétől sem vezeti be az úgynevezett északír protokollt, arra hivatkozva, hogy több idő kell a vállalatok alkalmazkodására az új piaci környezethez. Az Európai Bizottság illetékes biztosa, Maros Sefcovic szerint az EU egyebek mellett új vámtarifák bevezetésével büntetheti a szigetországot ezért, azon túl hogy bírósághoz fordul.

Johnson a brexitmegállapodás körüli huzavonáról és az oltásokkal kapcsolatos vitáról is azt mondta, hogy ezek az új brit-EU kapcsolatok gyermekbetegségei. Szerinte a súrlódásokat el lehet simítani kellő jóindulattal és képzelőerővel. Ugyanakkor némi kétséget ébresztenek szavai iránt, hogy pártjának keményvonalas brexiterei és az északír brit unionisták azt akarják, hogy végleg rúgják fel a brexitmegállapodást, azaz ne hozzák létre az Ír-tengeren a belső vámhatárt, mert ez lenne az első lépés Észak-Írország kiválása felé az Egyesült Királyságból.