Mivel a vírus kiirtása kis eséllyel történhet meg, nagy a valószínűsége, hogy újabb és újabb koronavírus-változatok továbbra is fel fognak bukkanni. Szinte biztos, hogy "az antigénvariációk fokozatos vagy szakaszos felhalmozódása következik be, ami végül a jelenlegi vakcinák hatásfokcsökkenéséhez vezethet - ez a legfontosabb megállapítása annak a brit akadémikusok által előzetesen publikált elemzésnek, amelyet a brit kormány hivatalos tudományos tanácsadócsoportja készített.

Az elemzést nem bírálták el, a korai kutatás elméleti jellegű, és nem szolgáltat bizonyítékot arra, hogy jelenleg is terjedne már egy ilyen variáns. Azonban a pre-print publikációt azért közölték, hogy a brit kormányt figyelmeztessék erre az általuk erősen valósnak gondolt veszélyre. A kutatók szerint ugyanis csak idő kérdése, hogy egy olyan SARS-Cov-2 változat alakuljon ki, amely ellen a jelenlegi vakcinák nem nyújtanak elegendő védelmet - írja a CNN.

Kapcsolódó

Azt javasolják, hogy a hatóságok továbbra is a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a vírus terjedésének lehetőségét. Ehhez nem az oltási kampányok intenzívebb folytatását látják célravezetőnek, hanem azt, hogy olyan korlátozásokat vezessenek be, amelyek gátolják, hogy sok új ember fertőződjön meg, így csökkentve az esélyét, hogy a vírus a már immunizált tömegekkel találkozzon.

Azt is javasolják, hogy a kutatás olyan új vakcinákra összpontosítson, amelyek nemcsak a kórházba kerülés esélyét csökkentik és a tünetes megbetegedéseket előzik meg, hanem "magas és tartós nyálkahártyaimmunitást is kiváltanak". Utóbbi lényegében azt jelenti, hogy a koronavírussal szemben azonnal lépjen fel immunválasz, amint egy ember szervezete érintkezik vele.

Ne legyen evolúció

A cél szerintük "a beoltott egyének megfertőződésének és a betegség átadásának esélyének csökkentése", valamint "az oltott egyéneknél a variánsszelekció lehetőségének csökkentése". A szakértők szerint ugyanis a kockázatot az jelenti, ha az oltottak antitestjeivel sok esetben találkozik a vírus, ugyanis így a SARS-CoV-2 egy olyan mutációja alakulhat/szelektálódhat ki, amely a vakcinák nyújtotta védelemre rezisztens. Evolúciós logika szerint egy ilyen változat sikeresebb lesz, mint az elődei, hiszen a túlélése - a vírusok csak a megfertőzött szervezetben tudnak szaporodni - azon múlik, hogy az oltóanyagokat hatékonyan kijátsza.

Azt, hogy valós kockázatot jelent egy ilyen mutáció, arra alapozzák, hogy néhány már most létező, az elmúlt hónapokban megjelent változat "csökkent érzékenységet mutat a vakcinával szerzett immunitással szemben, bár úgy tűnik, egyik sem menekül meg teljesen". Azonban figyelmeztetnek arra, hogy ezek a változatok "a védőoltások elterjedése előtt" jelentek meg, és hogy "ahogy a védőoltások egyre elterjedtebbé válnak, úgy nő az a terjedési előny, amelyet a védőoltással szerzett immunitást kikerülni képes vírus szerezhet".

A brit Vészhelyzetekkel foglalkozó Tudományos Tanácsadó Csoport (SAGE) tudósai már a július 7-i ülésükön készült jegyzőkönyvben azt írták, hogy "a nagy gyakoriság és a nagyfokú oltottság kombinációja olyan feltételeket teremt, amelyek között a legnagyobb valószínűséggel alakul ki egy a [szerzett] immunitással szemben rezisztens variáns. A testület akkor azt mondta, hogy "ennek valószínűsége nem ismert, de egy ilyen variáns jelentős kockázatot jelentene mind az Egyesült Királyságban, mind nemzetközi szinten".

Amerikában az oltatlanokban látják a problémát forrását

Ha nem oltatják be magukat többen, vagy nem tesznek óvintézkedéseket a világjárvány növekvő lendületének lassítására, különösen azokon a helyeken, ahol a megbetegedések száma megugrik, a koronavírus ellen elért eredmények elúszhatnak, és olyan feltételeket teremthetnek, amelyek a vírus további fejlődését idézhetik elő. A nagy aggodalom az, hogy a következő, esetleg felbukkanó variáns - amely potenciálisan csak néhány mutációra van - kikerülheti a vakcináinkat - magyarázta Rochelle Walensky, az amerikai járványügyi hatóság (CDC) vezetője a múlt héten.

A problémát az Egyesült Államokban abban látják, hogy mivel az oltatlanok között gyorsabban terjed a delta variáns (amely a fertőzöttek szervezetéből ezerszer több vírust ürít), több is az olyan érintkezés, amelytől a SAGE kutatói is tartanak: vagyis az oltottak is többször találkoznak a koronavírussal, ami több áttöréses fertőzést eredményez. Az eddigi vakcinák - a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca esetében biztosan - megakadályozzák, hogy a betegség súlyos lefolyású vagy akár halálos legyen, de egy ideig szaporodik az oltottak szervezetében is, ami mutációs kockázatot jelent.

Az amerikai szakértők ezért továbbra is erősen ajánlják a zárt térben történő találkozások számának minimálisra szorítását, a távolságtartást és a maszkviselést. 

Az influenzánál is ez történik

A most közzétett brit kutatásban arra jutnak, hogy ugyan nem jelenthető ki, hogy a SARS-CoV-2 és az influenza terjedése - az oltások mellett is - teljesen hasonló lenne, mivel a koronavírus esetében még több adatra lenne szükség, de feltételezhető, hogy hasonló a járvány természete a vakcinák tekintetében. Az influenza esetében az évtizedek során nyilvánvalóvá vált, hogy az antigénváltozás globálisan meglehetősen egyenletes, jellemzően egy év alatt végigsöpör az egész világon, a korábbi antigén-klaszterek kihalnak, és általában csak egyetlen antigén-klaszter létezik minden egyes (al)típusból. 

A szezonális influenza esetében olyan helyzetek is előfordulnak, amikor a lakosság részben ki van téve egy vagy több korábbi oltás által lefedett variánsnak, és részben egy új variánsnak is, ami felveti a kérdést, hogy szükség van-e a vakcina frissítésére. Az influenza esetében egyértelmű előnye van annak, ha az új mutációra is immunizálják az embereket, mert a B-sejtek és bizonyos antitestek továbbra is reagálnak a régi vírustörzsre, de az új oltás miatt a frissebb változat ellen is védettséggel rendeznek. Ezt a jelenséget backboostnak nevezik - tehát visszahat az új oltás a régire is -, és szerintük ezt az előnyt ki kell használni. Úgy vélik, hogy emiatt is szükséges a vakcinák fejlesztése az újabb változatok ellen, hogy csökkenteni lehessen az esélyét annak, hogy további új, az oltásra rezisztens mutációk jelenjenek meg.

Egyelőre nem világos, hogy a SARS-CoV-2 mennyire fogja követni ezeket a mintákat, bár az eredeti vadtörzs háttérbe szorulása, ahogy megjelent az alfa- (másnéven brit) variáns, azt mutatja, hogy az influenzához ebben hasonló járványképe van a koronavírusnak is. Mindez azt sugallja a kutatók szerint, hogy érdemes felékszülni a következő heterogén antigénvariációra - vagyis arra a helyzetre, amikor egy régebbi és egy újabb, a vakcinázottság mellett is jobban terjedő variáns egyszerre lesz jelen a közösségekben.