A berlini pénzügyminisztériumban nem foglalkoznak egy újabb Görögországnak szóló uniós támogatás előkészítésével - jelentette ki Martin Kotthaus, a tárca szóvivője. Ezzel cáfolta - spekulációnak minősítette - a Die Zeit című újságban megjelent hírt, miszerint a német kormány számos olyan intézkedést mérlegel, amely enyhítené a Görögországra nehezedő adósságterheket.

Kotthaus kijelentette, hogy a görögöknek nyújtott EU-IMF segélyprogram felülvizsgálatát 2014 közepén vitathatják meg a donorok. Az egyeztetés egyik alapanyaga az EU-ECB-IMF trojka szakértőinek értékelése lesz a program állásáról. Ez a jelentés november-decemberre készül el. A szóvivő elmondta az is, hogy gondok lehetnek az európai bankok és más hitelezők kezében lévő görög kötvények futamidejének meghosszabbításával. Ez az egyik olyan lépés, amellyel az athéni kormány szerint enyhíteni kellene az országra nehezedő pénzügyi terheket.

Kizárt dolog

A német tisztviselő nem osztott meg több részletet a sajtóval, csupán azt szögezte le, hogy kizárt dolog az görög adósságok újabb lefaragása. (Ezek szerint a futamidő esetleges meghosszabbítását nem számítja az adósságkönnyítések közé - a szerk.) Jannisz Szturnarasz görög pénzügyminiszter az eurózóna pénzügyi vezetőinek hét eleji találkozóján ugyanakkor arról beszélt, hogy minden lehetőség terítéken van, bármi szóba jöhet.

Az eurócsoport tárgyalásain az is kiderült, hogy az európai donor országok újabb kétmilliárd dollár megtakarítást várnak el a görög kormánytól a 2014-es költségvetésben - jelentette az athéni Ekathimerini internetes portál. Szturnarasz válaszul leszögezte, hogy nem hajlandóak további megszorításokra, bér- és nyugdíjcsökkentésekre, ezért másként kell megoldaniuk ezt a problémát.

Ne mondjon már ilyet!

Jörg Asmussen, az Európai Központi Bank monetáris tanácsának tagja úgy véli, hogy jelentős lyuk tátong a 2014-es görög büdzsében, ami a görög pénzügyminiszter szerint túlzás. Ő úgy fogalmazott, hogy nincs jelentős hiány, csupán "pénzügyi kihívásokkal" kell számolnunk. Asmussen úgy látja, hogy a jövő év második felében 5-6 milliárd eurós rés nyílhat ki a segélyprogramban, amelyet az eurózóna jegybankjai által nyújtott kétoldalú államközi hitelek tovagörgetése nélkül kell bezárni.

A lehetőségek között felmerült a helyi bankok kezében lévő görög államkötvények futamidejének meghosszabbítása, vagy a segélycsomagban a pénzintézetek feltőkésítésére elkülönített 50 milliárd euróból megmaradó összeg felhasználása a költségvetés finanszírozására.

Szturnarasz ötmilliárd euróra becsülte a hiányzó forrást, amelynek betöméséről szerinte december végéig kellene megállapodniuk a hitelezőkkel. A pénzügyminiszter úgy véli, hogy 2016 végéig 10,5-10,8 milliárd euróra lehet szükségük, amelyet úgy kell előteremteniük, hogy nem indítanak harmadik segélyprogramot, ám ezzel egyidejűleg arra sem számíthatnak, hogy Görögország visszatérhet a nyílt kötvénypiacokra.