A függetlenségpártiakból és az autonómiapártiakból álló Pe a Corsica (Korzikáért) pártszövetség a szavazatok 56,5 százalékát szerezte meg, amellyel a 63 fős helyi nemzetgyűlésben kényelmes többséget tudhat magáénak. A helyi jobboldal 18, a jobbközép Köztársaságiak 12,5, míg Emmanuel Macron államfő pártja, a Köztársaság lendületben 12,6 százalékot ért el.

A legnagyobb vesztesek azonban a baloldal és a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front, amelyek nem jutottak be a második fordulóba, így egyáltalán nem küldhetnek képviselőket a helyi parlamentbe - ismerteti az eredményeket az MTI.

Számítottak rá

Az eredmény nem okozott meglepetést, a sziget parlamentjét eddig is ez a pártszövetség irányította, s az első fordulót 45,4 százalékos támogatottsággal nyerte meg. Az elsöprő győzelem azonban részben az alacsony részvétellel magyarázható, amely 52,6 százalékos volt, szemben a 2015-ben tartott előző választás második fordulójában mért 67 százalékkal.

"Párizsnak most muszáj érzékelnie, mi történik Korzikán, valami nagyon alapvető" - mondta a pártszövetség motorjának tekintett autonómiapárti és mérsékelt Gilles Simeoni, akinek köszönhetően a nacionalisták 2015 óta minden helyi választást megnyertek.

Szövetségese, a függetlenségpárti Jean-Guy Talamoni, a korzikai nemzetgyűlés elnöke elmondta, hogy kérik Párizstól a tárgyalások mielőbbi megnyitását az autonómiatörekvésekről.

"Amennyiben Párizs ismét megtagadja a demokráciát, kénytelenek leszünk megmozdulásokat szervezni Korzikán, de végigjárjuk az európai fővárosokat is" - tette hozzá a helyi politikus, akit gyakran hasonlítanak Carles Puigdemont volt katalán elnökhöz.

Nem akarnak elszakadni

A függetlenség és elszakadás kérdése ugyanakkor jelenleg nincs napirenden a szigeten, ahol az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos stabilitás alakult ki.

A pártszövetség célja, hogy a jelenleg a szigeten létező két megyét a 2018 januárban megalakuló új közigazgatási egységben egyesítsék.

Három éven belül szeretnék megkapni a Saint-Martin és Saint-Barthélemy szigeteken érvényes autonómia státuszát, amely elképzelésük szerint tíz év múlva lépne életbe. Kérik a korzikai nyelv hivatalossá tételét a francia mellett a szigeten, valamint amnesztiát minden korzikai elítéltnek, és bevezetnék a korzikai rezidens státuszát is az ingatlanspekulációk megfékezésére.

Az 1976-ban alakult Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front négy évtizeden át harcolt a Franciaországtól való függetlenedéséért, s mintegy 4500, főként robbantásos merényletet hajtottak végre a 330 ezer lakosú szigeten, amely az ország GDP-jének alig 0,4 százalékát biztosítja. A szervezet 2014-ben tette le a fegyvert.

Referendum sem várható

Korzika Franciaország egyik legszegényebb régiója, a szigeten nincsen ipari termelés, a turizmus jelenti az elsődleges bevételi forrást, és a helyi lakosság nagymértékben a központi állami juttatásoknak köszönheti a életszínvonalát, így a lakosok többsége a felmérések szerint nem támogatja az elszakadást, s referendum sem várható az önrendelkezésről az elkövetkező 15 évben.

Megfigyelők szerint a függetlenség ugyanakkor a Franciaországhoz két évszázaddal ezelőtt fegyverrel csatolt szigeten állandó téma, a tényleges politikai szándék azonban a nagyobb autonómia elérése.

André Fazi politológus a France Info hírrádióban az első fordulót követően elmondta: a katalán politikai helyzethez hasonló válság kialakulásának jelenleg nincsenek meg a feltételei Korzikán, de a függetlenedési szándék elsősorban a francia kormány válaszain fog múlni. Az 1970-es években ugyanis a radikalizálódást olyan mérsékelt követelések váltották ki, mint például a korzikai nyelv fakultatív tanításának engedélyezése a helyi iskolákban.

Címlapkép: Pixabay