Az észak-koreai rezsim vezetésének hajlandósága arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek az Egyesült Államokkal az ország atomfegyvereinek leszereléséről áttörésnek látszik a felek válságos viszonyának kezelésében, ám a békülést nagy bizonytalanság kíséri majd, a folyamat tele lesz csapdákkal és kompromisszumokkal - kezdi háttérelemzését a Financial Times (FT).

Donald Trump amerikai elnök tavaly januári hivatalba lépése óta a washingtoni kormány első számú elvárása Észak-Koreával szemben, hogy feladja nukleáris robbanófejek továbbítására képes interkontinentális ballisztikus rakétáinak fejlesztését. Ennek érdekében folytatja a "maximális nyomásgyakorlás" politikáját, amelyben kemény gazdasági szankciókkal és a megelőző katonai csapás lehetőségének lebegtetésével próbálja szorongatni a diktatúrát.

Pötyögött a főpötyögő

Trump a tárgyalás lehetőségéről szóló hírre azonnal telefont ragadott, hogy bepötyögjön egy twitterüzenetet, amely némi optimizmust tükrözött a merev phenjani álláspont lazulásával kapcsolatban. Érdekes fordulat ez ahhoz képest, hogy korábban arra célzott: eltörölhetik Észak-Koreát a föld színéről - emlékeztet az FT. Az optimista értékeléshez csatlakozott Vipin Narang, a MIT stratégája, aki szerint ha a Trump-adminisztráció nyitást akar, akkor itt a lehetőség, amit megragadhat.

Az elnök egyes rajongói máris arról beszélnek, hogy Trump megérdemelne egy Nobel-békedíjat, ám ő maga is óvta üzenete olvasóit a csalóka reményektől. Mike Pence alelnök eközben keménykedett: konkrét, ellenőrizhető leszerelési lépéseket követelt Phenjantól, mielőtt bármiről tárgyalni kezdenének.

Nem törtek meg

A dzsucse ideológiát követő rezsim szokásához híven homályos üzente inkább Dél-Koreának szólt, amely igyekszik enyhíteni a konfliktust a világ és Észak-Korea között. Nem azt jelezte, hogy a rendszer megtört volna az amerikai nyomás alatt - véli Jenny Town, a US-Korea Institute Észak-Koreával foglalkozó részlegének igazgatója.

Ez egy komoly javaslat, és nagyon jó, hogy közvetlenül Kim Dzsongun diktátortól jött, ám a valóság az, hogy nem új kezdeményezésről van szó - tette hozzá a szakértő az FT-nek nyilatkozva. Phenjan ugyan nagyobb nyomás alatt van, mint korábban, ám ez csak további provokációkra sarkallta a diktatúra vezetőit. Ami újdonság a kutató szerint az az, hogy Mun Dzsein dél-koreai államfő személyesen találkozhat Kimmel.

Ködös megfogalmazás

Észak-Korea korábban úgy fogalmazott, hogy akkor lenne hajlandó feladni atomfegyverprogramját, ha az USA megszüntetné vele szembeni "ellenséges" politikáját. Ebbe a homályos megfogalmazásba beleértendő, hogy megszüntetik a közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlatokat, visszavonják az atomfegyvereket a régióból és megszakítják Dél-Korea és az Egyesült Államok szövetségi kapcsolatát.

Ezek persze teljesíthetetlen elvárások, ezért Bruce Klingner korábbi CIA-elemző úgy látja, hogy az "áttörés" valójában jóval kevesebb lehet, mint aminek látszik. Elképzelhető, hogy csak a dél-koreai elnök reményét fejezi ki, aki retteg egy amerikai megelőző katonai csapás következményeitől, vagy esetleg csak az északiak szteroidokon felhizlalt mosolyoffenzívájáról van szó.

Októberre elfogy?

Más szakértők azon lamentálnak, hogy Phenjan csak időt akar nyerni a diplomáciai manőverrel arra, hogy tovább folytassa nukleáris fejlesztéseit vagy elérje a gazdasági szankciók enyhítését. Az ENSZ és az USA korlátozásai fékezik a hal, a textiláruk és a szén exportját, aminek alapján a dél-koreai parlament hírszerzési bizottsága úgy véli, hogy a rezsim októberre kifogyhat a valutából.

A legnagyobb fejfájást azt okozza a szakértőknek, hogy Észak-Korea akkor is folytathatja atomfegyverei fejlesztését, ha egy időre - a tárgyalások kedvéért - felfüggeszti kiterjedt raktétatesztprogramját. Ezért az elmúlt napok egyik legfontosabb fejleménye, hogy Phenjan megígérte: részt vesz egy a két ország vezetőit közvetlenül összekötő forró drót kiépítésében.

A fotó forrása: Shutterstock