Az Európai Bizottság keresi a lehetőségét annak, hogy elejét vegye az EU és az új varsói vezetés között kialakult ellentétek elmélyülésének - írta a Wall Street Journal (WSJ). A konfliktus alapja, hogy a novemberben hatalomra került radikális jobboldali Jog és Igazságossság Pártja (PiS) Brüsszel szerint a kormány ellenőrzése alá akarja vonni a jogszolgáltatást és a médiát.

A testület szerdai ülésén áttekinti az ezzel kapcsolatos szankciók lehetőségét, ám tartózkodni fog attól, hogy bármilyen formális lépést tegyen - árulta el a WSJ-nek egy az ügyhöz közel álló informátor. Nagyon óvatosan kell eljárnunk, nehogy a szándékainkkal ellentétes hatást érjünk el, nehogy szembe állítsunk az EU-val egy egész országot - fogalmazott a forrás.

Nekiláttak

A WSJ emlékeztet arra, hogy a PiS néhány hónap alatt vitatott jogi körülmények között lecserélte az alkotmánybíróság tagjainak egy részét és a médiaszabályozás megváltoztatásával lehetővé tette, hogy a kormány leváltsa az állami tévé- és rádióállomások vezetőit.

A kormánypárt indoklása szerint azért volt szükség a változtatásokra, mert a korábbi bírók politikai ellenfeleik lekötelezettjei voltak, a közszolgálati média pedig inkorrekt módon volt kritikus az új kormánnyal szemben. Uniós és német politikusok válaszul azt követelik a brüsszeli testületektől, hogy vizsgálják ki a jog uralmát megsértő lengyel lépéseket.

Adok-kapok

Ez azonban kemény jogi és anyagi következményekkel járhat, amelyek közül a legsúlyosabb Lengyelország uniós szavazati jogának felfüggesztése lenne. Nem véletlen, hogy válaszul erős mondatok érkeztek Varsóból is. A hét végén Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter nyílt levelet írt Günther Oettinger uniós biztosnak. Ebben a náci megszálláshoz hasonlította azt a lehetőséget, hogy Lengyelországot szigorúbb uniós ellenőrzés alá helyezzék.

Az előző kormány alatt Varsó Párizzsal és Berlinnel erősítette kapcsolatait az úgynevezett weimari háromszög együttműködés keretében. A PiS-kormány ezzel szemben Nagy-Britannia és az USA felé fordult, továbbá meg akarja erősíteni együttműködését a visegrádi négyekkel.

Kellenek

Az idézett uniós tisztviselő azzal indokolta a kesztyűs kéz politikáját, hogy Brüsszelnek és az EU befolyásos országainak számos kérdésben szükségük van Lengyelország közreműködésére. A legismertebbek ezek közül a bevándorlás kezelése és a brit reformtervekkel kapcsolatos kompromisszumok kidolgozása és elfogadása.

Viviane Reding európai parlamenti képviselő, aki korábban az Európai Bizottság igazságügyi biztosaként többször összecsapott az előző Orbán-kormánnyal azokban az ügyekben, amelyekben Brüsszel álláspontja szerint a magyar vezetés megsértette a jog uralmának elvét, nem sok lehetőséget lát a tagországok megregulázására. A civil szervezetek fellépése és tömegtámogatás híján az EU nem sokat tehet az ilyen ügyekben - fogalmazott Reding.

Véleménye szerint ha Varsó a budapesti mintát követve államosít bizonyos fontos iparágakat, az negatív hatással lesz az ország gazdaságára. A PiS vezette kormány az energiaiparban tervezi növelni az állam szerepvállalását.

Orbán kezdeményezte

A Krakow Post internetes portál úgy tudja, hogy sem Beata Szydlo miniszterelnököt, sem Andrzej Duda államfőt nem tájékoztatták Orbán Viktor magyar kormányfő és Jaroszlav Kaczynski, a PiS elnöke múlt heti személyes találkozójáról. A Gazeta Wyborcza című lap értesülései szerint a megbeszélést a Fidesz vezetője kezdeményezhette, és ő választotta meg a helyszínt is.

A magánbeszélgetést a lengyel-szlovák határon lévő Nedec településen tartották, amely 1918-ig a Magyar Királysághoz tartozott. Emellett a kisváros kastélya évszázadokon át határállomás volt Lengyelország és Magyarország között.

Összevesztek

A lengyel sajtó sem tudott meg többet a megbeszélések tartalmáról, mint a nemzetközi média, arra azonban emlékeztet a visegrádi együttműködés erősítése máris megbicsaklani látszik. Varsó és Pozsony ugyanis összeveszett a NATO lengyel területen lévő hírszerzési központjánál végrehajtott decemberi házkutatáson, illetve a szervezet vezetőjének menesztésén. A szlovák álláspont szerint ehhez szükség lett volna Szlovákia előzetes hozzájárulására.