A 2017-es közös uniós költségvetés tervezésének újabb nagy fejezete zárult le tegnap, hiszen az Európai Bizottság nyár eleji javaslatainak minimális átdolgozása után az Európai Unió Tanácsa - amelybe tagállami minisztereket delegálnak - is rábólintott a büdzsé tervére. Így tehát kialakultak azok a számok, hogy jövőre mennyi új kötelezettséget vállalhat az EU és konkrétan mennyi kifizetést teljesíthet - olvasható a portálon.

A Reuters EU-diplomatáktól azt hallotta: sok kelet-közép-európai országban azért aggódnak, hogy a strukturális és kohéziós keret levágása és a migrációra való "átforgatása" egyfajta előkészítse a későbbi, még durvább támogatás-megvonásnak, megtorlásul azért, mert például a visegrádi országok ellenzik a menekültpolitika eddigi kezelését.

A 2017-es büdzsé fő fejezetei közötti átrendezésben a nagyságrendi különbségek a következők: 11,7 milliárd eurós csökkentés lesz 2016-ról 2017-re a felzárkóztatási célú kifizetésekben (48,8-ról 37,1 milliárdra, tehát mínusz 24 százalék), de közben a menekültválság terheinél kimutatott 25 százalékos növekedés 3-ról 3,8 milliárd euróra történő változást takar (Részletes táblázat a Portfolio.hu cikkében).

Ez nem politika?

A portál megítélése szerint csupán technikai jellegű következményekről van szó, hiszen a magyar kormány képviselője is megszavazta tegnap a tanácsban a döntést, és már július 20-án az állandó brüsszeli nagykövetek ülésén is jóváhagyták már a fő kereteket.

A strukturális és kohéziós támogatások 2017-es keretösszegének 24 százalékos levágása azzal függ össze, hogy nagyon lassan indították el az uniós tagállamok a 2014-2020-as ciklus programjainak végrehajtását, így várhatóan kevés számlát küldenek ki kifizetési kérelemként Brüsszelbe, így megmaradna pénzkeret, amit viszont így átforgatnak a most akut menekültválság terheinek fedezésére.

Ettől még a tagállamoknak előre 7 évre megígért strukturális és kohéziós támogatásokat nem veszik el (Magyarországnak 21,9 milliárd euró), csak az egyes éveket érintő lehívási ütemezésben lehetnek cserék, átforgatások (a migrációra most megnyomott kifizetés után később majd kevesebbet fordítanak erre a célra a tervezettnél).

Brüsszelből is cáfolják a Reuterst

A név nélkül nyilatkozó tisztségviselők cáfolták a Reuters hírügynökség hétfői értesüléseit, amelyek szerint 2017-ben az unió szegényebb, főként keleti tagországainak fejlesztési forrásaiból vonhatnak el a bevándorlási válság kezelése érdekében. A hírügynökség azt is állította, hogy a költségvetési megszorítást a kelet-európai országok is elfogadták.

A brüsszeli tájékoztatás szerint a hétéves uniós költségvetés végrehajtási ciklusából fakad, hogy jövőre kevesebb forrás jut a kohéziós célokra. Ez azzal magyarázható, hogy a 2007-2013-as programokra már nem kell annyi forrás, a 2014-2020-asra pedig még nem kell, mert nem futottak fel. Ez "normális jelenség" az uniós többéves pénzügyi keret közepén - tették hozzá a források.