Az ominózus kérést Athén az eurózónás pénzügyminiszter-helyettesekkel tartott telefonkonferencián jelentette be szerdán, ahol az volt a fő téma, hogy Athén milyen messze áll még azoktól a feltételektől, amelyek megvalósítása révén hozzájuthatna a mentőcsomag következő részletéhez. A görög kérés Nikosz Vucisz görög belügyminiszter korábbi kijelentését látszott alátámasztani, miszerint Görögországnak választania kellene, hogy törleszti-e a Nemzetközi Valutaalapnak az április 9-én esedékes 450 millió eurós hitelrészletét, vagy nyugdíjakat és fizetéseket utal. A belügyminiszter azt mondta, ha ez a két választása lesz Görögországnak, akkor az utóbbit választja. Ezek után a kormányszóvivő cáfolta, hogy Görögország azon morfondírozna, hogy nem fizet az IMF-nek, de a választás ténye a nem nyilvános telefonkonferencián elhangzott.

A Reuters megjegyzi, hogy Görögország akkor kapná meg a soron következő 7,2 milliárd eurós hitelrészletet, ha teljesíti a megállpodásban foglalt feltételeket, amelyekhez viszont az új kormány azért nem akarja tartani magát, mert szembemenne a választási ígéreteivel.

Kapcsolódó

A megbeszélésen részt vevő görög döntéshozó azt mondta az uniós tisztviselők szerint, hogy a reformokról szóló egyezségnek nem "halál után" kellene megszületnie, április 9-énél tovább viszont nem húzza ki az ország. Az illető azt is hozzátette: az új hitelrészlet visszatartása a megállapodás megszületéséig viszont irreális. Erre persze többen - köztük Németországgal - megismételték, hogy a reformok elfogadása és bevezetése nélkül nem lesz több pénz. Az eurózónás tisztségviselők rámutattak, hogy Görögország a likviditási gondjait át tudja hidalni az általános kormányzati entitások, állami vállalatok számára a költségvetésben megítélt források révén, még akkor is, ha szükség szerint törvényt kell ehhez módosítani. Görögország azonban megismételte: az nem lenne elég mindkét tétel, azaz az IMF-hitel és a fizetések/nyugdíjak folyósítására.

A vitát nem sikerült lezárni, és arra sem született megoldás, mi történne, ha a tárgyalások április 9. után is folytatódnak. Közben csütörtök este az athéni pénzügyminisztérium cáfolta a Reuters értesüléseit, nevezetesen azt, hogy a görög döntéshozók arra tettek volna utalást, hogy az országnak elfogyna a pénze április 9-re. A tárgyalásokon elhangzottakat ismerő görög források azt állítják továbbra is, hogy Athén ki tudja fizetni a 450 millió eurós IMF-hitelrészletet. Egy görög tisztviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ilyen riportok aláássák az uniós intézményeket és egyszerűen nem igazak. Továbbá egy Görögország ellen irányuló szándékos pletykakampánynak nevezte az értesüléseket. A tisztviselő azt is cáfolta, hogy a nemzetközi hitelezők azt javasolták volna Görögországnak, hogy a nyugdíjalapokból és egyéb állami eszközökből finanszírozza a gazdaságot.

A Reurtes szerint az eurózónás pénzügyminiszter-helyettesek és a hitelezők képviselői Görögországról április 8-án tartanak újabb megbeszéléseket, addig viszont nem valószínű, hogy bármilyen megállapodás születik. Uniós döntéshozók szerint a cél az, hogy az eurózónás pénzügyminiszterek következő, április 24-i, Rigában tartandó ülésére legyen egy megállapodás a reformok listájáról, beleértve azok görög költségvetésre gyakorolt hatásait is.

A Bank of America - Merrill Lynch elemzőinek csütörtökön kiadott kommentárja szerint amennyiben Görögország áprilisban pénz nélkül marad, akkor májusban jöhet a feketeleves. A bank elemzői arra mutatnak rá, hogy azután, hogy Görögországnak április 9-én fizetnie kell az IMF-hitelrészletet, április 20-án az ECB felé is lesz egy 80 millió eurós kötelezettsége, ám mindezekkel együtt is az ország hivatalosan csak májusban kerülne csődbe. Hozzáteszik továbbá, hogy a hitelrészlet ki nem fizetése hamarabb beindíthatja a negatív szcenáriókat, amennyiben még több betétvesztéshez vezet.