Egy pár hete az amerikai infláció lassan tetőzni látszó tendenciájának köszönhetően némileg fellendültek az európai részvények és a állami hitelfelvételek költségei is csökkentek. A befektetők leginkább arra fogadtak, hogy a központi bankok lassítják a kamatemeléseket, azonban a Citibank friss előrejelzése teljesen felrúgta ezeket a számításokat.
Az amerikai cég becslése szerint az Egyesült Királyság inflációja januárra 18,6 százalékosra fog emelkedni, ami közel félévszázados csúcsot jelentene a szigetország számára. Ezzel párhuzamosan a földgázárak szintén berobbantak, mivel Oroszország további korlátozásokat jelzett, az európai vásárlók pedig tél előtt a készletekért kapkodnak.
A legfontosabb tényező továbbra is az energiaválság, ami a Covid járvány előtti időkhöz képest tízszeresére nőtt, és ez sokkolja a rendszert a Reuters által idézett vezető közgazdász, Thomas Costerg szerint. Elmondta, hogy a külföldi energia köztudottan Európa Achilles-sarka volt, és a kontinens országai most ennek fizetik meg az árát.
Folytatódó emelések
A vészjósló tendenciákkal a bizakodó hangulat gyorsan a visszájára váltott, a világ részvényei 4,3 százalékot estek a múltheti három hónapos csúcsról, az euró ismét a dollár alá süllyedt, és az amerikai kincstárjegyek hozama ismét 3 százalékon normalizálódott.
A jelek alapján egyre nagyobb az aggodalom, hogy az e héten tartandó Jackson Hole-i gazdasági szimpóziumon a világ minden tájáról összegyűlő központi bankárok a vártnál is agresszívabb kamatemelésekre készülhetnek, ez pedig további bizonytalanságot jelent a befektetőknek.
Bár a forint időszakos erősödése miatt egy ideje a Magyar Nemzeti Bank utoljára a múlt hónap végén emelt kamatot, az újabb történelmi mélyponttal valószínűleg az előzetesen megígért szigorú monetáris politikának megfelelően, valószínűleg tovább folytatódnak az MNB emelései is.
Hivatalos elengedés
Eközben a rövidtávú inflációs mutatók a héten az Egyesült Királysághoz hasonlóan az eurózónában is kilőttek. Az Európai Központi Bank által figyelembe vett hosszútávú mutató itt kedden 2,24 százalékra emelkedett, pedig júluisban már az EKB 2 százalékos célja alatt volt.
Mindez ahhoz vezethet, hogy az inflációs várakozások "horgonyt bonthatnak", ami azt jelenti, hogy a bankok kénytelenek lesznek a sokkal gyorsabban változó rövidtávú inflációs mutatók mentén tevékenykedni, hívta föl rá a figyelmet Isabel Schnabel, az EKB egyik döntéshozója.
Magyarországon például egyes elemzők szerint a rezsicsökkentés leépítésével 17 százalékosra is növekedhet az átlagos infláció, ezzel duplájára gyorsítva a drágulások havi ütemét. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy az európai inflációs kilátások sokkal borúsabbak, mint az Egyesült Államoké.
Állandó válsághelyzet
Craig Inches, a Royal London Asset Management kamatlábakért felelős vezetője szerint a piaci alapú inflációs mutatók emelkedése azt mutatja, hogy a legtöbben most az inflációs hatások következő körére összpontosítanak.
Elmondása szerint az európai aszálytól kezdve a gázválságon át a világjárvány okozta kínai ellátási lánc korlátozásokig igen sok oka van a magas inflációnak. Ennyi tényező mellett pedig könnyen lehet, hogy egy a korábbiaknál jóval tartósabb, hétköznapokba jobban beágyazódóbb inflációval nézünk szembe, melyben a folyamatos kérdéssé válhatnak a kamatemelések.