Meglehetősen ellentmondásos elemeket is tartalmaz a Saxo Bank extrém negatív jövő évi prognózisa. Például benne vannak a pakliban olyan uniós intézkedések, amelyek szovjet típusú gazdasággá tehetik Európát, ugyanakkor lehet, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokon nagy többséget szereznek az euroszkeptikus pártok, ami lebéníthatja a brüsszeli irányítást.

A bank szakértői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem valamiféle előrehozott áprilist - bolondok hónapját - akartak csinálni a decemberből, hanem csupán kialakult gazdasági-politikai tendenciák szélsőséges következményeit gondolták végig. Ennek alapján azt állítják, hogy bármilyen extrémnek tűnik is egyik-másik jóslatuk, ha marginálisan is, de megvan az esélye annak, hogy teljesül.

Kapcsolódó

Hanyatlás

Az első valós tendencia az infláció csökkenése, amely az előrejelzés szerint egészen a nulláig folytatódik, miközben a gazdasági növekedés továbbra is halvány marad. Az emiatt kétségbeejtő helyzetbe kerülő Európai Bizottság úgy reagálhat erre, hogy felállít egy vagyonadó-bizottságot. Ez a testület azt a feladatot kapná, hogy dolgozzon ki különféle adóformákat a 100 ezer dollárnál (22 millió forint) nagyobb megtakarítások megcsapolására. (Ez azért lehet furcsa, mert a hivatalos tervek ennél nagyobb, százezer eurós limitről szólnak, és csak arra az esetre, ha az adott bajba került bankot kellene kimenteni részben a betétesek pénzéből.)

Ezzel teremthetnének forrásokat az állami gazdaságösztönöző lépésekre, ami egyértelmű fordulatot jelentene vissza a történelemben a szovjet gazdasági modell felé - állítja Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető elemzője. Ez lenne a legnagyobb lépés egy totalitárius európai állam megvalósulása felé, amely párosulna a személyiségi jogok és a tulajdonhoz fűződő jog korlátozásával.

Nem rossz álom

Jakobsen jóslata ugyan szinte lehetetlennek látszik, ám nem megalapozatlan. Angela Merkel néhány tanácsadója áprilisban azt tanácsolta a német kancellárnak, hogy terheljék rá a háztartásokra az eurózóna mentőcsomagjainak költségét. Nem sokkal később, szeptemberben 40 ezres tüntetésen követelték az emberek, hogy adóztassák meg Németországban a vagyonokat és a pénzügyi tranzakciókat.

A vagyon megcsapolása akkor kerülhet szóba, ha más gazdaságélénkítő megoldások nem működnek. Ne tegyünk úgy, mintha a jegybankok monetáris enyhítése nem lenne más, mint egyfajta gazdasági drogfüggőség. Azzal, hogy erre bízták magukat a döntéshozók, csak tovább rugdossák a konzervdobozt az úton, ahelyett, hogy így vagy úgy megoldanák a problémákat - érvel a szakértő.

Mindezek alapján szerinte akkor teszi a legjobbat magával, akinek vagyona van, ha óvintézkedésként kemény befektetési termékeket vásárol vagy az arany árához igazodó árfolyamkövető alapokba teszi a pénzét. Enélkül magára veheti minden következményét egy gazdasági reformnál "mélyebb" átalakításnak.

Defláció

A zéró kamatra és a bérek stagnálására visszavezethető, deflációval párosuló nulla növekedés az USA-ban és Németországban - ez a következő pontja a Saxo Bank végzet-előrejelzésének. Ezzel egyidejűleg a technológiai cégek - Amazon, Netflix, Twitter stb. - részvényei összeomlásszerű zuhanásba kezdhetnek, az olajpiacon kialakuló túlkínálat pedig majdnem negyedével, 80 dollár/hordóig nyomhatja le a fekete arany árát, ami veszteségessé tenné például az amerikai olajpala-kitermelést.

Ugyanakkor Jakobsen leginkább attól tart, hogy Európában politikai zűrzavar alakul ki, amely a májusi európai parlamenti (EP) választásokon érheti el forráspontját. A jelenlegi előrejelzések alapján ezen óriási sikert érhetnek el az euroszkeptikus pártok a brit Függetlenségi Párttól, a holland Szabadságpártig. Ennek nyomán az EU-ellenes csoport lehet az EP legnagyobb frakciója.

Paralízis, kiégés

A tradicionális politikai erők kisöprése után az EP EU-ellenes elnököt választhat Herman van Rompuy helyére és megakadályozhatja, hogy az európai állam- és kormányfők megválasszák José Manuel Barroso utódát az Európai Bizottság élére. Ezzel Európa visszazuhanhat az adósságválság első éveiben, az évtized elején megfigyelt politikai és gazdasági káoszba.

Jakobsen arra számít , hogy a világ vezető jegybankjainak és befolyásos kormányainak döntéshozói kimerülhetnek, kiéghetnek, nem hajtanak végre igazi reformokat, hanem egyszerűen hagyják, hogy a gazdasági folyamatok menjenek tovább a maguk útján. Tevékenységük arra szorítkozhat, hogy - amint azt a pénzügyi szakzsargonban mondani szokták - verbális beavatkozásokat hajtsanak végre, olyan nyilatkozatokat tegyenek, amelyektől azt remélik, hogy pozitív cselekvésre ösztönzi a befektetőket.

A másik lehetőség, hogy egyszerűen a jobb idők eljöveteléért imádkoznak. Az elemző szerint ez nem pesszimista jóslat a részéről. A történelem azt mutatja, hogy a változások mindig akkor következnek be, amikor a dolgok régi elintézése végleg kudarcba fullad.