Oroszország egy generáció óta nem látott recesszió felé halad a koronavírus-járvány miatt bevezetett egy hónapos kényszerszabadság miatt, amely mindenki re vonatkozik, aki nem a stratégiai ágazatokban dolgozik - idézi a szakértők egy részének véleményét a Moscow Times. Azok a közgazdászok, akik ezt jósolják több millió munkanélkülit vizionálnak: Vlagyimir Putyin államfő bejelentése, amivel elrendelte az áprilisi szabadságot, a legrosszabb félelmeinket erősíthette meg, csak az a kérdés, hogy az orosz gazdaság milyen mély recesszióba süllyed emiatt - véli Lilit Gevorgyan, az IHS Markit elemzője.
A hozzá hasonlóan vélekedők úgy látják, hogy olyan visszaesés jön, amilyenre az elmúlt 20 évben, azaz Putyin regnálásának idején nem volt példa. A munka hosszú leállása az alacsony szintre került olajárral párosul, aminek következtében a GDP hanyatlása két számjegyű lehet - jósolja Vlagyimir Miklasevszkij közgazdász. Mielőtt az államfő az egyhetes szabadságot egyhavira hosszabbította, Alekszej Kudrin az állami számvevőszék elnöke arról tájékoztatta arról, hogy a recesszió a legjobb esetben is 3-5 százalékos lesz. Eszerint Putyin számol sajátos válságkezelése következményeivel.
Vélhetően azzal is, hogy visszaesés eredményeként a munkanélküliségi ráta becslések szerint a járvány előtti 4,6 százalékról az év végére 10-15 százalékra ugorhat. Ez azt jelentheti, hogy 7-10 millióan maradhatnak állás nélkül a 147 milliós országban.
Csak semmi pánik!
Más szakértők nem látják ilyen sötéten a kilátásokat: úgy vélik, recesszió ugyan lesz, de nem drámai. Oroszország gazdasági szerkezetében viszonylag alacsony a szolgáltatások aránya, amelyek a legjobban szenvednek a karanténoktól, miközben magas a közfoglalkoztatás aránya és az ország nagy pénzügyi tartalékokkal rendelkezik - mondja Szofja Donec, a moszkvai Renaissance Capital tanácsadó cég elemzője. A legerősebb érve azonban az, hogy Oroszország, az orosz társadalom bizonyítottan jól teljesít, amikor mobilizálni kell az erőforrásait egy-egy nagy megrázkódtatás után.
Az orosz gazdaságnak csupán 30 százalékát érintik a leállások a kényszerszabadság miatt, az energiaipar és a nyersanyag-kitermelés működésben maradt és sok olyan ágazat lehet, amelyben a cégek otthoni munkára tértek át - teszi hozzá az előbbiekhez Sztanyiszlav Murasov, a Raiffeisen Bank közgazdásza.
A talány
A szakértők mindegyike felhívja a figyelmet arra, hogy Oroszország 150 milliárd dolláros (az éves magyar GDP-vel egy szinten lévő összeg) tartalékkal rendelkezik Nemzeti Vagyonalapjában, ami eléri az ország éves teljesítményének 10 százalékát. A Kreml azonban - szemben a világ összes kormányával - egyelőre semmilyen gazdaságélénkítő intézkedéscsomagot nem jelentett be.
A szakértők értetlenül állnak ez előtt a talány előtt, legfeljebb annyi magyarázatot találnak rá, hogy az országot sújtó nyugati gazdasági szankciók miatt, ami megnehezíti például a hitelfelvételt, Oroszország nem tudja sutba dobni a fegyelmezett költségvetési gazdálkodást, mint ahogy azt a fejlett országok és egyes feltörekvők is teszik.
A Moscow Times újságíróinak tucatnyi kisvállalkozás tulajdonosa panaszkodott arra, hogy nem számíthatnak állami segítségre. A gyengécske orosz ellenzék is megszólalt az ügyben, kérdés, van-e az országban bárki, aki meghallja a hangjukat.
A lehetséges megfejtés
Putyin korábban nemes egyszerűséggel szélhámosoknak minősítette a kisvállalkozások tulajdonosait, Mihail Misusztyin miniszterelnök pedig szövetségi adóellenőrzéssel fenyegette meg azokat a cégeket, amelyek a koronavírus-járványra hivatkozva alkalmazottakat bocsátanak el. Ez a ráolvasásszerű megoldás persze kevés lehet, mert nagyvállalatoknak ugyan van annyi tartalékuk, hogy hónapokig fizessék a kényszerszabadságon lévő dolgozóik bérét, a kisebbek azonban gyorsan ki fognak futni a pénzükből.
A Kreml stratégiája az lehet, hogy a rátolja a vállalatokra az ideiglenesen nem dolgozó emberek bérének kifizetését, ahelyett, hogy - amint azt a nyugati országokban látjuk - állami forrásokat biztosítana erre - véli Chris Weafer, a Macro Advisory tanácsadó cég elemzője. Úgy véli, Putyin ezért minősítette "meghosszabbított vakációnak" az emberek egy hétről egy hónapra növelt, fizetett kényszerszabadságolását.