Az olajvállalatok extra profitjából létrehozott két alapot mozgósítja az orosz kormány a szankciók sújtotta nagyvállalatok megsegítésére. Az egyik a népjóléti, a másik a nyugdíj-kifizetések biztosítására szánt alap - úgy tűnik, most mindkettőt a cégeken keresztül juttatja el a kormány a népnek.

Anton Sziluanov pénzügyminiszter közölte, hogy még idén kaphat e közpénzekből a Novatek olajvállalat, amely nagyrészt Gennagyij Timcsenko, Vlagyimir Putyin elnök régi barátjának a tulajdonában van. Hasonló segítségre számít az államfő egy másik régi harcostársa, Igor Szecsin, az állami tulajdonban levő Rosznyefty, a világ legnagyobb, tőzsdén jegyzett olajvállalatának vezetője, aki 42 milliárd dolláros hitelt kért a kormánytól, mert a nyugati szankciók miatt nem kap külföldi hitelt, hogy a korábban felvetteket törleszteni tudja. A független Novaja Gazeta szerint Szecsin "olimpiát" követel cégének, ugyanis nagyjából ennyit költött az ország minden idők eddigi legköltségesebb olimpiájára, amit a télen tartottak Szocsiban.

Kapcsolódó

A pénzért sorban állók sora igen hosszú - az orosz nagyvállalatoknak csak idén 100 milliárd dollárt kell visszafizetniük nyugati hitelezőiknek, márpedig a szankciók miatt nem kaphatnak 90 napnál hosszabb lejáratú kölcsönöket. Az orosz valutapiacon a rubel napról napra veszít az értékéből, a bankoknak nincs elég dollárjuk és eurójuk, így mind az állami, mind a magánvállalatok az államtól várják a mentőövet - írta a varsói Gazeta Wyborcza. Az azonban nem olyan gazdag, mint gondolták.

A népjóléti alapban csupán 3,1 ezer milliárd rubel van, vagyis nem sokkal több 80 milliárd dollárnál - ennek egyedül a Rosznyefty igényelte hitel elvinné a felét. Ráadásul valójában csak mintegy 700 milliárd rubellel rendelkezhet szabadon, a többi ki van helyezve, vagy már elígérték. A nyugdíjak biztonsági hátterét adó tartalékalap 91 milliárd dollárral rendelkezik, és újabb pénzek begyűjtésére nincs lehetőség, mert zuhan az olaj ára, emiatt eltűnt az extraprofit, amiből eddig feltöltötték az alapot. Így nem meglepő, hogy Alekszej Uljukajev gazdasági miniszter szerint készek hozzányúlni az önkéntes nyugdíjalapok pénzéhez is.

A Vedomosztyi, tekintélyes gazdasági napilap szerint míg eddig az orosz gazdaságot a "nyereségek privatizálása", a profitnak a hatalomhoz közelállók közti szétosztása jellemezte, most ez átmegy a "veszteségek államosításába". A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy még azt sem lehet tudni, a pénzt segélyként, hitelbe kapnák-e a cégek, és milyen feltételekkel.

A körülmények alapvető változása miatt a moszkvai pénzügyminisztérium nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az eredeti tervekkel ellentétben jövőre nem vesznek fel külföldi hiteleket. Amennyiben kedvezőtlen lesz a helyzet a külföldi pénzpiacokon, 2015-ben nem onnan vonják be az eredetileg várt, finanszírozáshoz szükséges 7 milliárd dollárnyi forrást, hanem inkább a hazai piacokról - mondta el a tárca stratégiai tervező osztályának vezetője, Makszim Oreskin. Az ITAR-TASZSZ szerint a kormány idén sem vett fel nyugati hitelt.

Csökkent orosz arany- és devizatartalék

Oroszország arany- és devizatartaléka több mint négymilliárd dollárral csökkent a szeptember 12-én záródott egy héten. Az orosz jegybank adatai szerint az arany- és devizatartalék 459,9 milliárd dollár volt a vizsgált időszakban, azaz 4,3 milliárd dollárral kevesebb az egy héttel korábbinál, amikor szerényebben, 1,6 milliárd dollárral esett az azt megelőző héthez képest. A múlt év végén az orosz arany- és devizatartalék jóval nagyobb, 509,6 milliárd dollár volt. Oroszország arany- és devizatartaléka tavaly novemberben kezdett csökkenni, akkor 524,3 milliárd dollárt tett ki, azóta 64,4 milliárd dollárral apadt.
Ugyancsak a jegybank adatai szerint Oroszország aranytartaléka augusztus végén 35,8 millió unciára emelkedett az egy hónappal korábbi 35,5 millió unciáról. Az aranytartalék értéke ugyanakkor csökkent, 45,99 milliárd dollárra a július végi 46,11 milliárd dollárról.