Mark Carney a bank új inflációs jelentését ismertető londoni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a monetáris iránymutatás hangsúlya áthelyeződik a brit reálgazdaságban meglévő negatív kibocsátási rés - vagyis a recessziós években felhalmozódott kihasználatlan kapacitástöbblet - figyelemmel kísérésére, és a pénzügypolitikát e mérőszám összetevőinek alakulása határozza majd meg. A Bank of England tavaly nyáron munkába állt kanadai kormányzója nem sokkal beiktatása után honosította meg az előretekintő monetáris iránymutatás gyakorlatát. Ennek fő elemeként a munkanélküliségi rátát határozta meg, jóllehet érvényben maradt a brit jegybank inflációkövető politikája is. A Bank of England számára a mindenkori brit pénzügyminiszter írja elő a követendő középtávú inflációs célt, amely hosszú évek óta 2 százalék éves összevetésben.

Az új iránymutatási gyakorlat alapján ugyanakkor kimondták azt is, hogy a brit jegybank monetáris tanácsa addig nem veszi fontolóra a kamatemelést, amíg a brit munkanélküliségi ráta 7 százalék felett jár. Ez a mutató viszont már most közelít ehhez a szinthez: a legutóbbi statisztikai adatok szerint jelenleg 7,1 százalék.

Szerdai sajtótájékoztatóján Carney elismerte, hogy a munkanélküliség a bank várakozásainál sokkal gyorsabban csökkent, ezért szükséges az iránymutatási gyakorlat módosítása. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha a Bank of England hozzá is kezd valamikor a monetáris szigorításhoz, a folyamat csak fokozatos és mérsékelt lesz.

Ennek ellenére a piac azonnal élénken reagált e kitételére: a font többheti csúcsra erősödött a dollárral szemben, pusztán annak hatására, hogy Carney egyáltalán megemlítette a kamatemelést.

A Bank of England - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság jegybankja - csaknem öt éve, 2009 márciusa óta 0,5 százalékon, történelmi mélyponton tartja alapkamatát.

Ez abszolút mélységi rekord: 1694-es alapítása óta a bank addig soha nem csökkentette 2 százalék alá irányadó kamatát.

A rendkívül enyhe kamatpolitikát ugyancsak 2009-ben - fennállása óta szintén első ízben - a brit jegybank mennyiségi enyhítési ciklussal is kiegészítette. A gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció eredetileg 75 milliárd fontos keretét a bank már ötször emelte, és az eddig végrehajtott 375 milliárd fontos (140 ezer milliárd forintos) eszközvásárlással az éves brit hazai össztermék (GDP) 20 százalékánál nagyobb értékű új likviditást juttatott a piacra.

Az elemzőknek nem tetszik az új módi

Londoni elemzők bírálták a BoE kormányzója által szerdán bejelentett új iránymutatási gyakorlatot, mivel szerintük az sokkal bonyolultabb az eddiginél.

A Commerzbank londoni befektetési részlegének közgazdászai gyorselemzésükben azt írták: az új iránymutatási politika jóval nehezebben áttekinthető, a Bank of England monetáris politikája pedig emiatt sokkal nehezebben előrelátható, mint eddig. A ház szerint az helyes, hogy a kamatpolitika nem kötődik mechanikusan valamely meghatározott reálgazdasági változó egy bizonyos kijelölt szintjéhez, ám ha a munkanélküliségi rátát a jegybank már nem tekinti az iránymutatási gyakorlat központi elemévé megtett reálgazdasági kapacitástöbblet megfelelő mérőszámának, akkor "sokkal nehezebb lesz eldönteni, hogy hol is tartunk".

A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai is ugyanerre a következtetésre jutottak. Elemzésük szerint a Bank of England a munkanélküliségi rátát egy még kevésbé megjósolható és még sokkal nehezebben vizsgálható mérőszámra cserélte le, amikor a monetáris iránymutatás fókuszába a reálgazdasági kapacitástöbbletet állította.