Az amerikai kormány múlt péntektől 10 százalékról 25 százalékra emelte 200 milliárd dollár értékű kínai termék vámját, és kilátásba helyezte azt is, hogy "hamarosan" további 325 milliárd dollárnyi, jelenleg tehermentes kínai importra 25 százalékos vámot vet ki. Kína hétfőn bejelentette, hogy június 1-jétől 5-10 százalékról 5-25 százalékra emeli 60 milliárd dollárnyi amerikai import vámsávját.

A kölcsönös vámintézkedések nettó hatásaként a kínai hazai össztermék (GDP) az idén 6,2 százalékkal, jövőre 5,9 százalékkal növekszik - közölte a londoni Oxford Economics elemzőcég felülvizsgált előrejelzésében, amely eddigi alapeseti előrejelzési forgatókönyvében 6,3, illetve 6 százalékos kínai növekedést prognosztizált. Az előrejelzés csak a már érvényesített vámintézkedések hatásait veszi figyelembe, a vámháború további eszkalációja esetén még sokkal gyengébb kínai növekedés lenne várható - írta az MTI.

Kapcsolódó

Az Oxford Economics modellszámításai szerint ha az amerikai kormány életbe lépteti a további 325 milliárd dolláros importértékre kilátásba helyezett 25 százalékos vámot is - ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy a teljes kínai importot emelt vámok terhelnék -, az már az idén a rontott előrejelzéshez képest is további 0,4 százalékpontos, 2020-ban 0,3 százalékpontos GDP-növekedési veszteséggel járna a kínai gazdaságban.

Az elemzők szerint még mindig lehetséges, hogy a felek végül megállapodásra jutnak a kereskedelmi vita rendezéséről, de a hangulat romlása miatt a ház alapeseti várakozása az, hogy a megemelt vámokat a két ország nem fogja egyhamar eltörölni.

Más londoni elemzőházak az Európából érkező autóimportra ugyancsak kilátásba helyezett amerikai vámintézkedések kockázataira is felhívták a figyelmet, különös tekintettel arra, hogy ezek az intézkedések érzékenyen érinthetik a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokat is. A Morgan Stanley modellszámításai szerint ha az amerikai kormány az EU-ból érkező autóimport vámját például 22,5 százalékponttal emeli, az a magyar hazai össztermék éves növekedési ütemét hozzávetőleg 0,25 százalékponttal, a cseh GDP-növekedést ennél nem sokkal kisebb mértékben fogná vissza, és a nagyobb, a külkereskedelemre kevésbé nyitott lengyel gazdaság növekedését is 0,15 százalékponttal lassítaná az alapeseti előrejelzésekhez képest. (Ezzel együtt is azonban a Morgan Stanley a napokban javította a magyar GDP-növekedésre szóló előrejelzését, azzal az indokkal, hogy a magyar gazdaság a korábban vártnál ellenállóbbnak bizonyult az euróövezet növekedési lendületének lassulásával szemben. Az eddigi 3,3 százalékról 3,9 százalékra emelték az idei magyar GDP-növekedési prognózist, és jövőre 3,2 százalékos bővülést valószínűsítettek.)