A kínai nemzeti bank kedden közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott: mély sajnálattal fogadta az amerikai vádat, a "devizamanipulátor" minősítés azonban csupán újabb protekcionista megnyilvánulás az amerikai fél részéről, aminek hatása lesz a világ gazdasági és pénzügyi szektoraira. A bank szerint nem használta az árfolyamot eszközként a kereskedelmi konfliktusban.
Az amerikai pénzügyminisztérium 1994 óta először devizamanipulációval vádolta meg Kínát azt követően, hogy a kínai nemzeti bank 7 jüan/dolláros árfolyam alá, vagyis 11 éves mélypontra engedte gyengülni a kínai fizetőeszközt - írta az MTI.
A jüan 2,3 százalékkal gyengült a Trump bejelentését követő három nap alatt, de kedden ismét stabilizálódott. Azzal, hogy a jüan árfolyamzuhanását megfékezte, a kínai központi bank némileg enyhítette egy esetleges devizaháború kibontakozása miatt támadt aggodalmakat. Megfigyelők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a devizamanipuláció vádja jó alapot szolgáltathat az amerikai félnek a kínai árukra kivetett büntetővámok további emelésére, és emlékeztetnek arra, hogy Trump elnök egyik választási ígérete a kínai árucikkekre vonatkozó importvámok 45 százalékra emelése volt.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusban a gazdasági alapelveknek megfelelőre értékelte a jüan árfolyamát, ezzel szemben megállapította, hogy a dollárt 6-12 százalékkal felülértékelik. Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter mindemellett úgy nyilatkozott: az Egyesült Államok együttműködik majd a valutaalappal annak érdekében, hogy megakadályozhassák a méltánytalan versenyt Peking részéről.
A hatályos amerikai törvények szerint miután egy országot devizamanipulátornak minősítenek, a pénzügyminisztérium köteles rendkívüli tárgyalásokat kezdeni az alulértékelt deviza árfolyamának korrigálásra, és egyebek mellett olyan büntetéseket alkalmazhat az érintett országgal szemben, mint kizárás az amerikai állami beszerzésekből.
Az Egyesült Államok "szándékosan rongálja a nemzetközi rendet", írta a Kínai Kommunista Párt szócsövének tartott Zsenmin zsipao kedden közölt vezércikkében. A nagyhatalmak felelősséggel tartoznak a globális stabilitásért és kötelességük megteremteni a világ minden országa számára a fejlődéshez szükséges feltételeket és lehetőségeket. "Az Egyesült Államokban azonban néhányan épp ennek az ellenkezőjét teszik" - vélekedett a cikk szerzője hozzátéve: Washington a saját állampolgáraival fizetteti meg az intézkedései árát.
A kínai-amerikai kereskedelmi mérleg egyenlőtlensége miatt Peking jóval kisebb arányban tud a pótvámok bevezetésének illetve emelésének eszközével visszavágni Washingtonnak, de minthogy ellenlépéseket ígért legújabb büntetővámok bevezetésének esetére, más jellegű ellenintézkedésekre lehet számítani.
A kínai kormány vámszabályozásért felelős bizottsága az augusztus 3. után létrejött, amerikai agrártermékek megvásárlására vonatkozó tranzakciók esetében felfüggeszti a pótvámok alóli mentességet - erősítette meg az értesülést kedden Hua Csun-jing a kínai külügyminisztérium szóvivője. A döntést azzal indokolta, hogy az amerikai fél felrúgta a két ország vezetője között az Oszakában megrendezett G20-as országcsoport júniusi találkozójának idején létrejött egyezményt, amikor Donald Trump amerikai elnök a múlt csütörtökön bejelentette, hogy szeptember 1-étől 10 százalékos büntetővámot vezetnek be a fennmaradó, 300 milliárd dollár értékű kínai árucikkekre.
A szóvivő elmondta: az érintett kínai vállalatok ennek fényében leállították az amerikai agrártermékek beszerzését.
Az Air China kínai légitársaság kedden jelentette be, hogy augusztus 27-től felfüggeszti a Pekingből Hawaiira tartó járatait, ugyanis az egyre elmérgesedő kereskedelmi háború kereszttüzében a heti háromszor közlekedő járat kihasználtsága túlságosan alacsony. A kínai légiközlekedési adatokat szolgáltató Variflight szerint az Air China Peking-Honolulu járata tavaly 66,37 százalékos kihasználtsággal közlekedett, jócskán elmaradva a társaság nemzetközi járatain átlagosnak számító 76,69 százaléktól - írta az MTI