Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelentette be, hogy a jövő héten 25 százalékos importvámot vezet be az acél és 10 százalékot az alumínium bevitelére. Trump szerint az elmúlt évtizedekben egyes országok tisztességtelenül kereskedtek ezekkel a termékekkel, ezért meg kell védeni az amerikai termelést az olcsó külföldi konkurenciától.
Az amerikai elnök pénteki Twitter-üzenetében a tervezett intézkedés kapcsán megjegyezte, hogy "amikor az Egyesült Államok a külkereskedelemben gyakorlatilag minden országgal szemben több milliárd dollárt veszít, a kereskedelmi háború jó dolog és könnyű megnyerni" - írta az MTI.
Az Egyesült Államok a világ legnagyobb acélimportálója, tavaly 35,6 millió tonnát hozott be külföldről. A teljes amerikai importon belül Kanada részesedése a legnagyobb, 16,7 százalék. A második helyen Brazília áll 13,2 százalékos részesedéssel, amelyet Dél-Korea (9,7 százalék), Mexikó (9,4 százalék), Oroszország (8,1 százalék), Törökország (5,6 százalék), Japán (4,9 százalék), Németország (3,7 százalék), Tajvan (3,2 százalék), Kína (2,9 százalék) és India (2,4 százalék) követ.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke válaszul bejelentette, hogy az Európai Unió napokon belül "határozott és arányos" választ ad.
Uniós szakértők szerint a jövő hétre várható amerikai intézkedés életbe léptetése végérvényesen lesöpri az asztalról az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) tervét. A tárgyalások 2013-ban kezdődtek, de 2016-ban leállt az egyeztetés a Washington és Brüsszel közötti komoly nézeteltérések miatt. Az Európai Bizottság szerint megállapodás esetén az Egyesült Államokban és Európában mintegy 13 millió új munkahely jönne létre. A mintegy 800 millió embert érintő szabadkereskedelmi övezet adná a globális GDP csaknem felét és a globális áruforgalom mintegy harmadát.
Ann Linde svéd kereskedelmi és európai uniós ügyek minisztere azt mondta, hogy az amerikai terv szembemegy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) céljaival, és akár kereskedelmi háborúhoz is vezethet. A svéd miniszter nem tartotta kizártnak, hogy az EU ellenlépésként vámokat vet ki több amerikai termékre, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem szabad bezárni minden ajtót, tárgyalásokkal kell rendezni a vitát. Svédország mintegy 500 millió dollár értékben exportál acélt az Egyesült Államokba, és a tervezett intézkedés mintegy 45 ezer munkahelyet érinthet a királyságban.
Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter "elfogadhatatlannak" nevezte az amerikai intézkedést, aminek "komoly hatása" lesz az európai gazdaságra és a francia cégekre. A miniszter szerint az EU-nak "erős, koordinált és egységes választ kell adnia Washingtonnak. Szerinte egy kereskedelmi háborúnak csak vesztesei lehetnek.
Francois-Philippe Champagne kanadai kereskedelmi miniszter szintén elfogadhatatlannak nevezte a kereskedelmi korlátozást. Azt mondta: a kanadaiak biztosak lehetnek abban, hogy mindig meg fogjuk védeni munkásainkat, acél- és alumíniumiparunkat, és határozottan kiállunk a kanadai dolgozókért.
A dél-koreai kormány pénteken azt közölte, hogy mivel az amerikai elnök "csak belengette" az acél és az alumíniumimportra vonatkozó vám kivetését, egyelőre csak annyit tehet, hogy szorosan figyelemmel követi a tengerentúli eseményeket, ugyanakkor megkezdte azoknak az intézkedéseknek a kidolgozását, amelyekkel csökkenthetőek a veszteségek azoknál a cégeknél, amelyek jelentősen függnek az amerikai piactól.
Donald Trump csütörtökön a tervezett intézkedést az amerikai acél- és alumíniumipari cégek képviselőivel folytatott megbeszélésen ismertette, és az amerikai elnök ígéretet tett arra, hogy újjáéleszti az amerikai ipar ezen ágazatait. Trump szerint a tervezett lépéssel amerikai állásokat menthet meg. Több amerikai elemző ugyanakkor rámutatott arra, hogy az acél- és alumíniumimporttól jelentősen függő ágazatokban, mint például az autó- és az olajiparban a dráguló fémimport elbocsátásokhoz vezethet.
Az amerikai elnök csütörtöki bejelentésének első vesztese épp az Egyesült Államok. A svéd Electrolux, a legnagyobb európai háztartási berendezésgyártó ugyanis bejelentette, hogy "jegeli" 250 millió dolláros egyesült államokbeli beruházási tervét, mert "a tervezett vám túlságosan megemelné a termeléshez szükséges importacél árát".