A moszkvai vezetés lépéseket tett annak érdekében, hogy átalakítsák a 10 milliárd dollár vagyont kezelő orosz-külföldi pénzalapot - jelentette a Bloomerg. A cél, hogy elkerüljék azokat az új európai szankciókat, amelyek esetleg az állami alapokat vennék célba. A 2011-ben létrehozott Orosz Közvetlen Befektetési Alap (angol rövidítéssel RDIF) célja az, hogy európai és ázsiai befektetéseket gyűjtsön az orosz állami források kiegészítésére. Párhuzamos működésével megkönnyítheti a külföldi tőke beáramlását Oroszországba.

A gond az, hogy az alap állami tulajdonban van, a kormány kezeli, következésképpen logikus célpontja lehet a kelet-ukrajnai orosz katonai beavatkozás miatt várható amerikai és európai szankcióknak. Ez idegesíti azokat a külföldi befektetőket is, amelyek az elmúlt években pénzt helyeztek el az alapban. Egy neve elhallgatását kérő forrás a Bloombergnek azt mondta, hogy károk megelőzése érdekében a RDIF-et áthelyeznék az állam kezeléséből a jegybankéba.

Ettől azt remélik, hogy elkerülheti az állami tulajdonú orosz bankok sorsát, amelyek a szankciók miatt nem férhetnek hozzá a nemzetközi pénzügyi alapok forrásaihoz. A RDIF, amelynek felügyelőbizottságában helyet foglal Dominique Strauss-Kahn, az IMF volt elnöke is, forrásai egy részét a moszkvai tőzsde fejlesztésére fordította. Emellett finanszírozója az OAO Roszetelecomnak, az ország legnagyobb távközlési vállalatának. Az alap tavaly a Goldman Sachsot bízta meg nemzetközi promóciójával.

Megcsapolják a jövőt

Moszkva nem tud többet költeni a szankciók miatt bajba került vállalatok kisegítésére a Nemzeti Vagyonalapból (angol rövidítéssel NWF) - jelentette ki Vlagyimir Putyin egy hét végi fórumon. A kormány nemrégiben megemelte a 83 milliárd dolláros alap hazai befektetésre fordítható kiadásainak plafonját, ám az USA/EU-orosz viszály miatt bajba került vállalatok forráséhsége csillapíthatatlan. Az NWF-et az olajjövedelmekből gründolják, eredeti célja a népesség elöregedése miatt lesoványodó nyugdíjkassza felhizlalása. Így ha rosszul fektetik be a pénzét, akkor a jövőbeni nyugdíjakat kockáztatják.

Júniusban 40 milliárd rubel értékben vásároltak orosz államkötvényeket külföldi befektetők, és ezzel 4,4 százalékkal rekordszintre, 945 milliárd rubelre emelkedett a külföldi kézben lévő orosz államkötvények nominális értéke - közölte hétfőn az MTI. A növekedés a második negyedévben 130 milliárd rubelt, azaz 16 százalékot tett ki - derült ki az orosz jegybank honlapján közzétett adatokból. Az előző rekordot tavaly november 1-jén jegyezték fel, akkor 933 milliárd rubel volt a külföldi tulajdonban álló orosz állampapírok értéke. November 1-jétől viszont öt hónapon keresztül április 1-jéig csökkent az állomány: 118 milliárd rubellel, avagy 12,6 százalékkal 815 milliárd rubelre. Az orosz államkötvények piacán a külföldi befektetők részaránya július 1-jén 25,6 százalék volt, míg tavaly november 1-jén 26,1 százalék. A legmagasabb részarányt tavaly május 1-jén jegyezték fel: a névértéken számított 930 milliárd rubel 28,1 százalékot jelentett.  Oroszországban 2012-ig alapvetően helyi befektetők vásároltak orosz államkötvényeket, a külföldi tőke 2013 elején, az állami értékpapírok piacának liberalizálásával kezdett el jelentős mértékben beáramolni. A cégek érdeklődése azt követően erősödött meg, hogy 40-ről 60 százalékra emelték az alapból belső felhasználásra fordítható források arányát. A Rosznyefty, Oroszország legnagyobb olajvállalat mindjárt 40 milliárd dollárt - a vagyon közel felét - kérte volna el a nyugati szankciók okozta sebeinek begyógyítására. A moszkvai gazdasági minisztérium szerint a cég kaphat pénzt, de ennek az összegnek csak a töredékét - derült ki a Reuters tudósításából.

Ilyen lépések jöhetnek

Az EU elsősorban pénzügyi szankciókat hozhat Oroszország ellen, mert a kormányt kívánja büntetni, nem az embereket. Ezért elképzelhető, hogy megtiltják az európai vásárlóknak az orosz kötvények vételét, amivel megnehezíthetik az állam finanszírozását. Emellett tovább korlátozhatják az energiaipari berendezések exportját és technológiai együttműködéseket. Az új szankciócsomagot a hét végre kell kidolgozniuk a brüsszeli szakértőknek.

Ütközőpályán Merkel és Orbán

Az Oroszország elleni büntetőintézkedések a német gazdaságot is sújtják, de az ideiglenesen jelentkező hátrányoknál sokkal nagyobb kárt okozna, ha válasz nélkül hagynák az orosz politikát - jelentette ki Angela Merkel német kancellár az MTI tudósítása szerint hétfői sajtótájékoztatóján. Ezzel világosan szemben helyezkedett azokkal az európai uniós politikusokkal - köztük Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnökkel - szemben, akik szerint a szankciók hatástalanok, s ezért nem kell újabbakat elfogadni.

A reakció elmaradása azt jelentené, hogy "következmények nélkül meg lehet változtatni az európai határokat, és katonai erővel rá lehet rontani más országokra" - mondta Merkel. Elkerülhetetlen az újabb szankciók kidolgozása, a belőlük fakadó lehetséges hátrányok pedig meg sem közelítik annak következményeit, ha nem teszünk semmit. A német kereskedelmi és iparkamara szerint 300 ezer német munkahely sorsa múlik az ország vállalatainak oroszországi exportján, amely a megromlott viszony miatt jelentősen visszaeshet.