Nemrég számoltunk be a Napi.hu-n arról, hogy Marokkó szaharai részein a mai napig virágzik a meteoritkereskedelem. Igaz, most az állam lehet, kicsinálja az egész üzletet, ám ennek apropóján a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány szokványosnak biztosan nem nevezhető munkát.

Az összeállításunkat kezdjük egyszerű, ám annál nagyszerűbb ötlettel: biztos Önnel is előfordult már, hogy rossz kedve volt és szívesen odabújt volna valakihez. Nos, erre a problémára kínál megoldást a Cuddle Up To Me nevű oldal. Igen, van olyan ember, aki 60 dollárt (cirka 18 ezer forint) keres óránként azzal, hogy átölel másokat. "Csak fogjuk egymás kezét és ölelkezzünk a kanapén, vagy hallgassunk valami lágy zenét miközben az ágyban bújunk össze - szívesen leszek kis- és nagykifli is." - szól Samantha Hess rendhagyó üzenete. A szolgáltatás honlapján látható információ szerint egyébként két hölgy és egy úr várja az ölelkezni vágyók jelentkezését.

Kapcsolódó

Az ötlet a Business Insider tudósítása szerint onnan jött, hogy Hess 2012-ben olvasott egy cikket, miszerint valaki kiállt egy helyi piacra "Ingyen ölelés" felirattal. Igen ám, de egy másik ember mellé áll "Luxus ölelés - 2 dollárért" táblával és végül ez utóbbi kapott több ölelést.

Akik a krokodilok közé merülnek

A golfot mindenki ismeri. De azt is tudta, hogy bizony külön szakma az is, hogy valaki kiszedi a labdákat a pályákat övező tavakból? Mielőtt legyintene, megemlítenénk, hogy az ESPN számításai szerint évente mintegy 200 millió (!) golflabda veszik el csak az USA-ban. Márpedig ezek többségét az erre specializálódott búvárok szedik össze.

Reuters

Persze a munka nem veszélytelen: a harapós kedvű teknősök és kígyók mellett Floridában például az aligátorok is veszélyt jelentenek. A víz alól egyébként nem csak golflabdák kerülnek elő, volt már példa arra, hogy egy elsüllyedt autót találtak, benne a megfulladt sofőrrel, de kézifegyverek, Barbie-babák ugyanúgy előkerültek, ahogy egy komplett telefonfülkére is volt már példa.

A munka mindenesetre jól jövedelmező, az ESPN szerint évente akár 50-100 ezer dollárt is lehet vele keresni, ami mai árfolyamon 15-30 millió forintnak felel meg. Mivel itthon nincsenek aligátorok, csak siklók, ennyi pénzért valószínűleg sok honfitársunk ugrana a vízbe a gazdagok játékszereiért.

Egy kényelmes otthoni meló...

Az előzőnél kevésbé veszélyes és valamivel több örömöt okozó foglalkozással folytatjuk, mégpedig a szexjáték-tesztelővel. Bizony ez is egy szakma, a brit Cara Houiellebecq például 15 ezer fontot keres évente (mai árfolyamon 5,3 millió forint) azzal, hogy szexuális eszközöket tesztel otthonában.

A nő lakásában a Mirror beszámolója szerint immár 2 ezer különböző szexjáték található, amiket különböző cégek küldenek neki tesztelésre. Houiellebecq pedig a saját blogján osztja meg az élményeit a nagyérdeművel. Saját bevallása szerint még mindig örömet okoz neki a munka, hiszen a kétgyermekes anyukának heti 15 orgazmusa van. Mindehhez az kell, hogy hetente legalább hét órát a teszteléssel töltsön.

"Imádom a munkámat. Korábban egy bankban dolgoztam, de soha nem tudnám még egyszer azt a munkát végezni. A mostanim ugyanis sosem unalmas" - magyarázta Houiellebecq, aki ugyanakkor kiemelte, hogy az egyetlen hátrány, hogy gyerekei előtt nem beszélhet munkájáról.

..és egy kevésbé jóleső

Akinek volt már valaha háziállata, az tudja, hogy az ember bizony szeret odafigyelni arra, hogy kis kedvence a legjobb falatokhoz jusson. Igen ám, de honnan tudhatjuk, hogy a megfelelő minőséget vesszük-e?

Ezeket is kóstolta valaki korábban!

Nos, ezt garantálja számunkra az állateledel-kostoló. Ő az, aki végigeszi az ilyen tápokat annak érdekében, hogy azok minden szabványnak megfeleljenek. Mielőtt rosszul lenne, eláruljuk, hogy ezen ételeket nem feltétlenül nyelik le, legtöbbször csak megkóstolják és kiköpik, illetve a munka nem kizárólag abból áll, hogy egész nap kanalazzák a kutyatápot.

Ezzel szemben az állateledel-kostoló jelentéseket ír és közben azon ötletel, hogy miként lehetne új ízeket és ami még fontosabb egészségesebb táplálékokat beemelni az adott termékbe. Ez sem egy rosszul fizető munka, a The Guardian egyik cikke szerint egy kezdő is meg tud keresni évente 20 ezer fontot (kb 7 millió forint), ám ennek a többszöröse is elérhető, ha valaki nem csak kóstol, hanem a fentieknek megfelelően a termék fejlesztésében is részt vesz.

A gyerekek álma

Van egy olyan állás, amire meghirdetése után pillanatok alatt kétezren jelentkeztek. A nyertes végül Seb Smith lett, aki akár évi 34 ezer dollárt, azaz mai árfolyamon közel 10 millió forintot is megkereshet évente.

És hogy mit kell cserébe csinálnia? A strandokon található csúszdákat tesztelni és értékelni azokat. Ennek keretében a lehető legnagyobb sebességgel kell lecsúsznia, hogy maximálni tudják a csúszdák biztonságosságát, illetve elérhessék a legmagasabb "adrenalin faktort".

Visszatérve Smithre, a munkája szerint a világ különböző pontjait járja, hogy az átadás előtt álló csúszdákat tesztelje. Ön cserélne vele?

Ami nélkül a világunk tönkremenne

Képzeljük el, hogy soha senki nem takarítaná el a kiköpött, asztallapra ragasztott, gatyában ragadt rágógumikat. Világunk lassan eltűnne egy vékony, de egyre vastagodó rágógumi-réteg alatt, és bárhova nyúlnánk, minden ragacsos lenne.

De szerencsére az emberiség a fejlődése során eljutott arra a szintre, hogy feltalálta a rágógumi-eltávolító állást. A szakma nem új, a Washington Post már 12 éve is írt róla: egy cégvezető már akkor azt mondta, hogy rengeteg megbízásuk van, így múzeumoktól ugyanúgy kapnak hívásokat, mint az állatkertektől.

Ezek a szervezetek a cég állítása szerint évente kétszer keresik őket: egyszer tavasszal, egyszer pedig ősszel. Ugyanakkor a stadionok üzemeltető már inkább saját rágóeltakarító-berendezést vesznek, hiszen náluk olyan gyakran kellene kihívni a szakértőket, hogy jobban megéri a saját beruházás.

Az üzlet azóta sem állt le, a Google-be beütve ma is több olyan cégek találunk, amelyik ezzel foglalkozik. Annyira pedig a fizetés sem rossz, egyes számítások szerint akár 40 ezer dollárt, azaz közel 12 millió forintot is lehet vele évente keresni az USA-ban.

És végül, aki nem tudott több szerencsét kívánni

Bár sokan nem gondolnak bele, hogy a szerencsesütikbe kerülő szövegeket is ki kell találnia valakinek, bizony ez is munka. Ebben fáradt bele 30 év után Donald Lau, aki a Wonton Foods fő írója volt. És miért? Elmondása szerint egyszerűen írói válságban szenved, hiszen amíg korábban legalább száz üzenetet írt évente, addig az utóbbi hónapokban csak 2-3-at tudott kitermelni magából.