A Brexitet követő bármilyen kereskedelmi megállapodásról csak azt követően lehet tárgyalni, hogy Nagy-Britannia lezárja a válás feltételeiről folytatott egyeztetését az Európai Unióval - idézte a Guardian Steven Ciobót, Ausztrália kereskedelmi miniszterét.

Korábban a kontinensnyi ország vezetése lelkesen üdvözölte a lehetőséget, hogy a két állam kétoldalú kereskedelmei viszonyba kerül egymással.

Hosszú évek

Ciobo azt is világossá tette, hogy legkevesebb két és fél évet kell arra várni, hogy leüljenek ahhoz a fehér asztalhoz, amely mellett hivatalosan is megkezdhetik az egyeztetést. Ezt két szám összeadásával számolta ki. Az egyik abból fakad, hogy a londoni kormány csak jövőre akarja megkezdeni az európai alapszerződés 50. cikkelye szerinti kilépési tárgyalásokat az EU-val, a másik pedig abból, hogy ez a cikkely két évet ad a válás elrendezésére.

Előbb az EU

Ciobo a BBC Radio 4-nek nyilatkozva azt is kijelentette, hogy országa előbb az EU-val fogja lebonyolítani az unió, Ausztrália és Új-Zéland kereskedelmi kapcsolatainak jövőjével kapcsolatos egyeztetést, mert az ezzel kapcsolatos tárgyalások előrehaladott állapotban vannak.

A brit kormány korábban bejelentette, hogy Theresa May miniszterelnök és ausztrál kollégája, Malcolm Trunbull megállapodott egy kétoldalú kereskedelmi munkabizottság felállításáról. Bár a brit nemzetközi kereskedelmi tárca szerint e csoport munkája lehetővé teszi a gyors átmenetet az EU-s és a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok között, Ciobo óvatosságra int.

Mint mondja, az új brit-ausztrál megállapodás csak a megfelelő időben születhet meg. Nagy-Britannia ugyanis nincs abban a helyzetben, hogy bármilyen új kereskedelmi egyezséget kössön addig, amíg formálisan ki nem lépett az EU-ból.

Beszélgethetünk

Persze előzetes beszélgetéseket azért folytathatnak a felek arról, hogyan is néznek majd ki a kapcsolataik a Brexit után. És persze a régi jó kapcsolatok alapján feltételezhető, hogy a későbbi kereskedelmi tárgyalások barátságos légkörben zajlanak majd. Az ilyen típusú egyeztetések azonban rendkívül bonyolultak.

A londoni nemzetközi kereskedelmi tárca ugyanakkor az egyeztetések lendületbe hozását tartja fontosnak, ezért a munkacsoport félévente fog ülést tartani felváltva Nagy-Britanniában, illetve Ausztráliában.

Két figyelmeztetés

Ausztrália azonban csak a harmadik olyan ország a sorban, amely enyhén szólva óvatosságra inti a briteket a Brexittel kapcsolatban  - derült ki a wsws.org összefoglalójából. A világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 hét végi tanácskozásán előbb Barack Obama, az USA elnöke tette világossá országa prioritásait, majd a japán kormány nyújtotta át 15 oldalas kívánságlistáját.

Obama a Mayjel folytatott tárgyalásain természetesen elismételte, hogy Nagy-Britannia az USA kivételesen jó barátja, ám világossá tette, hogy kormánya fontosabbnak tartja a nagy országcsoportokkal kötendő kereskedelmi megállapodásokat, mint az egyes államokkal aláírt szerződéseket.

A transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) előkészítésébe például rengeteg időt és energiát öltek, így ennek tető alá hozása fontosabb, mint a Londonnal folytatandó egyezkedés.

Faképnél lesznek hagyva

Japán nagy-britanniai nagykövete szintén a BBC Radio 4-ben azzal fenyegetőzött, hogy országa vállalatai elhagyhatják a szigetországot, ha a Brexit olyan változata valósul meg, amely sérti az érdekeiket. A cégek áttelepíthetik például főhadiszállásaikat a kontinentális Európába.

A japán vállalatok továbbra is igényt tartanak a brit és az EU más országaiból származó munkaerőre. Tokió emellett azt szeretné, ha az Egyesült Királyságban továbbra is érvényben maradnának az EU harmonizált szabályai, illetve szabványai. A figyelmeztetés súlyát jelzi, hogy az EU-ba irányuló japán befektetések közel fele Nagy-Britanniában kötött ki.