Az elemzők felhívják a figyelmet, hogy az előkészítés során le kellett küzdeni a kamatsávnak köszönhetően garantáltan magas profitot élvező állami bankok vezetőinek ellenállását. Mások szerint a könnyítésnek nem lesz jelentős hatása, mivel a bankok a sávot kihasználva már ma is alacsony kamatok mellett hiteleznek. Emellett hiányoznak az intézkedést kiegészítő egyéb döntések, elsősorban a betéti kamatok plafonjának megemelése vagy eltörlése.
A hitel- és forrásköltségek kontroll alatt tartása segítette a gazdaság gyors növekedését az elmúlt évtizedekben, mivel átterelte a tőkét az állami nagyvállalatokhoz és az önkormányzatokhoz. Ezzel viszont hozzájárult az eszközbuborékok kialakulásához: tavaly a GDP 48 százaléka olyan presztízsberuházásokból − repülőtér- és autópálya-építésekből, esetenként eladatlan épületekből álló kísértetvárosokat eredményező ingatlanfejlesztésekből − származott, amelyek gazdasági hatása − és ezzel a felvett hitelek megtérülése − erősen kérdéses. Nemzetközi összehasonlítások alapján ez az arány fenntarthatatlan, ugyanakkor a hitelezés hét végi megkönnyítése nem segíti ennek a gondnak az orvoslását.