Az NBP monetáris tanácsa 40 bázisponttal 0,50 százalékra emelte meg a jegybanki irányadó kamatot. A kamatemeléssel együtt a jegybank megemelte a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátáját is 0,5 százalékról 2,0 százalékra.
A jegybank indoklása szerint a folyamatban lévő gazdasági fellendülés közepette emelkedő nyersanyagárak, ezen belül is az energiaárak emelkedése, valamint az élelmiszerárak emelkedése is a jegybanki célt tartósan meghaladó inflációs kockázatot hordoz.
"Annak ellenére is, hogy a beszállítói oldalon az áremelkedést gerjesztő tényezők jó része jövőre már csillapodni fog, a globális energiaárak és mezőgazdasági termékek árának elmúlt hónapokban tapasztalt növekedésének a hatása az elkövetkező negyedévekben is éreztetni fogja a hatását" - írja a monetáris tanács indoklása. "A gazdasági fellendülés és javuló munkaerőpiaci helyzet közepette az inflációs nyomás a korábban becsültnél hosszabb ideig is kitarthat, vagyis középtávon a jegybanki célt meghaladó inflációt eredményezhet. A monetáris tanács ezért az áremelkedés mértékének középtávon az inflációs cél közelébe szorítása végett az irányadó kamat megemelése mellett döntött."
A jegybank 2020 májusában csökkentette az alapkamatot 0,10 százalékra 0,50 százalékról. Áprilisban 1,00 százalékról csökkent az alapkamat 0,50 százalékra, márciusban pedig 1,50 százalékról 1,00 százalékra. Az 1,50 százalék 2015 márciusa óta volt érvényben, amikor 2,00 százalékról csökkentette le a lengyel jegybank.