A hitelminősítő szerint enyhültek a kulcsfontosságú intézmények, mindenekelőtt a lengyel jegybank helyzetének esetleges további kormányzati gyengítése miatt korábban megfogalmazott aggályai.
A Standard & Poor's - komoly meglepetést keltve a piaci szereplők és az elemzők körében - január 15-én ezekre az aggályaira hivatkozva leminősítette Lengyelország hosszú futamidejű szuverén devizaadósságának osztályzatát az addigi elsőrendű A mínuszról egy fokozattal BBB pluszra. A hosszú és rövid lejáratú, zlotyban kibocsátott lengyel szuverén adósságállomány osztályzatát a cég szintén egy fokozattal A mínusz/A-2-re rontotta az addigi A/A-1-ről, és az új besorolásokra is negatív kilátást hagyott érvényben.
Az akkori indoklás szerint a tavaly őszi választások után hivatalba lépett lengyel kormány több intézkedése gyengítette kulcsfontosságú intézmények, elsősorban a jegybank, az alkotmánybíróság és a közszolgálati média függetlenségét, hitelességét és hatékonyságát.
A lengyel osztályzati kilátás stabilra javításának péntek esti londoni bejelentéséhez fűzött indoklásában azonban az S&P közölte: jóllehet a lengyel kormány továbbra is fontolgat olyan módosításokat, amelyek közvetlen és közvetett hatást gyakorolhatnak a lengyel jegybankra, már nem látja úgy, hogy ezek az erőfeszítések kikezdenék a központi bank hitelességét és függetlenségét. A cég attól sem tart, hogy az alkotmánybíróságot és a közszolgálati médiát érintő kormányzati lépések a jegybank függetlenségének csorbításához vezetnének.
Az S&P azonban 3,5 százalékról 3 százalékra rontotta a lengyel gazdaság idei növekedésére adott előrejelzését, azzal az indokkal, hogy az alacsonyabb EU-folyósítások és a gyengülő üzleti bizalom hatással van a beruházásokra és az építőipar aktivitására, emellett az új családipótlék-program is a vártnál valamivel kisebb mértékben élénkítette a háztartások fogyasztási kiadásait.
Jövőre több okból is nyomás alá kerülhet a lengyel költségvetés. A kormány valószínűleg nem tudja majd egyszeri forrásokból pótolni a vártnál gyengébb növekedésből a költségvetésre háruló hatásokat, másrészt a korábbi nyugdíjreform-intézkedések visszafordítási szándéka - ha megvalósul - már jövőre kedvezőtlen hatást gyakorolhat az államháztartásra. Az S&P jövőre 3,1 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt vár, a kormányzati tervekben szereplő 2,9 százalékos deficit helyett.