Az IFOP közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint Fillon a szavazatok 65 százalékával nyerheti meg a második fordulót, míg Juppé 35 százalékra számíthat. Az Opinionway péntek este nyilvánosságra hozott felmérése szerint Fillon a szavazatok 60, Juppé pedig 39 százalékára számíthat.

Ez utóbbi tanulmány szerint 4,5-5 millió választásra jogosult francia, azaz a választók mintegy 10 százaléka fog az urnákhoz járulni, ami jelentősebb részvételt jelent a múlt heti első fordulónál, amelyben 4,3 millióan szavaztak.

A csütörtök este több mint 8,5 millió néző által követett utolsó televíziós vitában az első fordulóban 28 százalékot kapó Alain Juppének nem sikerült megfordítania az erőviszonyokat, s az első fordulóban 44 százalékkal élen végzett Francois Fillon számít a jelöltállító-választás favoritjának.
Az első fordulóban harmadik helyen végzett Nicolas Sarkozy volt államfő is volt kormányfőjét, Francois Fillont támogatja, s a felmérések szerint a szavazóinak 76 százaléka követni fogja a példát, s közülük csak 20 százalék fog Juppére szavazni. Az érdeklődés jól mutatja a francia jobboldali elnökjelölt-állító választás vasárnapi második fordulójának tétjét. A kormányzásban meggyengült és népszerűtlenné vált baloldal széttagozódása miatt jó eséllyel a jobboldali jelölt mérkőzhet meg az elnöki címért jövő májusban, mégpedig minden bizonnyal a Nemzeti Front jelöltjével, Marine Le Pennel, s jelenleg valamennyi felmérés konzervatív győzelmet jelez előre.

"Mindenki érzi, hogy valójában ez az elnökválasztás első fordulója" - mondta pénteken Alain Juppé, Bordeaux jelenlegi polgármestere, aki Nicolas Sarkozy és Francois Fillon kormányában külügyminiszter volt, 1995 és 1997 között pedig az akkori jobboldali kormányt vezetette.  A 71 éves centrista politikus "hiperliberálisnak" minősítette Francois Fillont, s azzal próbálta meggyőzni a választókat, hogy ő jelenti az egyetlen biztos bástyát Marine Le Pen elnökké választásával szemben.

A gyakorló katolikusként konzervatív társadalomfelfogásáról ismert 62 éves Fillon, akit sokáig nem vettek komolyan a párton belüli ellenfelei, az elnöksége első három hónapjában tervezett gazdasági sokkterápiával kampányolt, amelyet Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnöktől kölcsönzött. A várható szakszervezeti ellenállás kivédésére pedig nem parlamenti, hanem rendeleti úton kívánja bevezetni a megszorító intézkedéseket. A volt miniszterelnök azzal vádolta a hasonló gazdasági elképzeléseket, de mérsékeltebb módszereket képviselő Juppét, hogy "nem akar igazán változtatni a dolgokon".

Jóllehet Francois Fillon azt hangoztatja, hogy azokban az országokban kerülnek az identitási kérdések előtérbe, ahol gazdasági problémák vannak, egyértelműen elutasítja a multikulturalizmust. Alain Juppé szerint viszont Franciaország identitásának alapja a származási, a bőrszín szerinti és a vallási sokszínűség. Az Oroszországhoz fűződő viszonyban sem ért egyet a két jelölt. Alain Juppé felháborítónak tartja, hogy Francois Fillon jó személyes kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Fillon azon az állásponton van, hogy párbeszédet kell mielőbb kezdeményezni Moszkvával a szíriai megoldásról, ugyanakkor Franciaország egyik legfőbb szövetségesének továbbra is az Egyesült Államokat tartja.

Az eredménytől függetlenül a baloldal januárban rendezi meg az előválasztását, amelyen egyelőre még kérdéses, hogy elindul-e a 4 százalékos tetszési mutatóval rendelkező szocialista államfő.

Francois Hollande december elején dönti el, hogy jelölteti-e magát egy második mandátumra. Az elnökválasztás első fordulóját 2017. április 23-án, a másodikat pedig május 7-én rendezik meg Franciaországban