Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke pénteken az N24 hírtelevíziónak azt mondta, reméli, hogy vasárnap dűlőre jutnak, és így kiderül, hogy érdemes-e megkezdeni a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.

A pártok színe (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett kormány megalakításáról csaknem egy hónapja, október 18-án kezdett előzetes egyeztetést csütörtökön akarták befejezni a négy párt vezetői, majd péntek hajnalban, 15 órai tárgyalás után megállapodtak abban, hogy péntek déltől tovább tárgyalnak.

Kapcsolódó

A Bild című lap szerint kidolgoztak egy menetrendet, amelynek alapján pénteken este 20 óráig, szombaton pedig délelőtt 10 órától ismét este 20 óráig tárgyalnak, és a delegációk vasárnap is folytatják a megbeszélést, szintén délelőtt 10-től.

A legvitatottabb ügy

A leginkább vitatott ügy az oltalmazott státust szerző menedékkérők családegyesítési joga. A CDU/CSU és az FDP szerint korlátozni kell a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló, úgynevezett magcsaládra vonatkozó családegyesítési jogot, a Zöldek ezt ellenzik.

Horst Seehofer az N24-nek elmondta, hogy a Zöldek által szorgalmazott megoldás révén több százezer ember költözhet Németországba, miközben a CDU/CSU részéről "mi valójában egyáltalán nem akarunk családegyesítést azoknak az embereknek, akik csak átmenetileg kapnak védelmet nálunk". Az oltalmazottak családját a hazájukban, a származási országukban kell egyesíteni - hangsúlyozta.

Oltalmazott státus azoknak a menedékkérőknek jár, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert hazájukban súlyos sérelem érheti őket. Az idén az első fél évben nagyjából 70 ezer, tavaly pedig mintegy 150 ezer menedékkérő kapott ilyen jogállást. Ehhez a menedékjogi státushoz sokáig nem járt családegyesítési jog Németországban, csak 2015-ben, röviddel a nemzetközi migrációs válság elmélyülése előtt vezették be, és 2016 elején két évre felfüggesztették, hogy ne terhelődjön túl a menekültügyi rendszer. A vita így arról szól, hogy a 2015-ös reform előtti vagy utáni szabályozás érvényesüljön-e 2018 márciusától, amikor lejár a kétéves moratórium.

Milyen kimenet lehet még?

A menekültügy mellett egy sor további területen is vannak nyitott kérdések, például a közlekedéspolitikában és a költségvetési politikában. Amennyiben az egyeztetések arra az eredményre vezetnek, hogy nem érdemes hivatalos koalíciós tárgyalásokat kezdeni, mert nincs esély a megállapodásra, alternatívaként szóba jöhet a jelenlegi koalíció, a CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) kormányzásának folytatása. Azonban az SPD továbbra is azt hangoztatja, hogy a következő ciklust ellenzékbe tölti el.

Lehetséges a kisebbségi kormányzás is, bár erre nincs példa a második világháború utáni német történelemben.

Megoldás lehet az előrehozott választás is, azonban egy pénteken ismertetett felmérés szerint az erőviszonyok szinte egyáltalán nem változtak a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáshoz képest.

A ZDF országos köztelevízió Politbarometer nevű kutatássorozatának új mérése szerint a CDU/CSU a szavazatok 33 százalékát gyűjtené össze, ha most vasárnap lenne Bundestag-választás, míg szeptemberben 32,9 százalékot szerzett, az SPD pedig a szeptemberi 20,5 százalék után a szavaztok 21 százalékát szerezné meg. A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 12,6 százalék után 11 százalékot szerezne, az FDP 10,7 százalék helyett 10 százalékos eredményt érne el, az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 9,2 százalék helyett 9 százalékon végezne, a Zöldek pártja pedig 8,9 százalék helyett 12 százalékon.

A felmérés szerint a németek 68 százaléka úgy véli, előrehozott választásokat kell tartani, ha végképp kudarcba fulladnak a tárgyalások a Jamaica-koalícióról.

(Fotó: Pixabay)