Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke azzal kezdte a fél százalékpontos kamatemelést indokló sajtótájékoztatóját, hogy Oroszország inváziója Ukrajna ellen folyamatosan fékezi az eurózóna gazdasági növekedését – derült ki a MarketWarch gyorshíréből.

A jó hír ezzel szemben, hogy vannak előzetes jelei az európai vállatok tevékenységét akadályozó beszállítói problémák enyhülésének. Másrészt rossz hír, hogy az inflációs nyomás szétterjedt a gazdasági ágazatok között.

A bankelnök elismerte, hogy az euró gyengülése a dollárral szemben hozzájárult ahhoz, hogy az ECB monetáris tanácsa a várt 25 bázispontos szigorításnál kétszer nagyobb kamatemelés mellett döntsön.

Kötvényvásárlási program

Az ECB kötvényvásárlási programot indít annak érdekében, hogy biztosítsa az extra laza és a hagyományos kamatkörnyezet közötti átmenetet az eurózóna tagállamainak. Magyarán vásárolni fog azoknak a – jellemzően dél-európai – országoknak az államkötvényeiből, amelyek államadósságát jobban növelhetik a magasabb hitelköltségek.

A programban vásárlandó államkötvények összegét nem határozzák meg előre és a vásárlásokat annak függvényében fogják folytatni, hogy miként jelennek meg a változás kiküszöbölendő következményei, azaz ahogy elkezdene növekedni a gyengébb eurótagállamok államadóssága. A jegybank közleménye, amit a kamatdöntés után kiadtak, azt is jelzi, hogy további kamatemelések várhatók.

Pénzügyi vihar

Krishna Guha, az amerikai Evercore befektetési bank jegybanki stratégiákkal foglalkozó vezetője a Financial Timesnak nyilatkozva azt mondta, olyan körülmények kavarognak az európai gazdaság körül, amelyek egyfajta pénzügyi forgószéllé állhatnak össze. A stagfláció (infláció plusz nulla növekedés) lehetősége, az orosz vezetés energiapolitikája, amelyet fegyverként használ az európai országok ellen, kiegészülve az Olaszországban kialakult belpolitikai válsággal olyan tényezők, amelyeket az ECB figyelembe vehetett a döntésénél.

A bankok örülhetnek

Sajátos eleme a mostani kamatdöntésnek, hogy a bank vezetői tapasztalatlanok a szigorítással kapcsolatban. Utoljára 11 évvel ezelőtt, még Jean-Claude Trichet elnöksége alatt emelt kamatot az ECB, majd az akkori monetáris tanács kénytelen volt újra mérsékelni a hitelköltségeket, mert az eurózóna adósságválsága, éppen eléggé fékezte az eurózóna gazdaságát.

A bank nehezen szánta rá magát a szigorításra most is, mert a háború kitörése előtt arra számított, hogy a koronavírus-járvány káros hatásának enyhülésével megfordul a 2021-ben kezdődött infláció.

A bankok üdvözölni fogják az európai jegybank döntését, miután ezzel a pozitív tartományba kerülnek a kamatok, és kereshetnek némi pénzt. A nulla alatti kamatokat kínáló monetáris politika mellett már csak a dán, a japán és a svájci központi bank tart ki.