Az Európai Bizottság (EB) szerdán közzé tette az európai szemeszter 2017-es ciklusát elindító őszi gazdasági csomagját. Az ennek keretében készített elemzés szerint a tagállamok mindegyike növekedési pályára állt és a beruházások szintje is emelkedik, 2013 óta nyolcmillió új munkahely jött létre az Európai Unióban, az EU-ban 8,5 százalékra, az eurózónában pedig 10 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor sikerülni fog az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott 75 százalékos foglalkoztatottsági cél elérése, ez a mutató jelenleg 71,1 százalékon áll.

Az eurózónában a költségvetési hiány átlagos szintje néhány évvel ezelőtt még 6 százalék felett volt, mára viszont 2 százalék alá csökkent.

A tagállamok közötti konvergencia első jelei ellenére azonban a foglalkoztatottság és a társadalmi hatások jelentős különbségeket mutatnak, több európai régióban a munkanélküliség és a szegénység továbbra is nagyon magas, a nagy egyenlőtlenségek pedig csökkentik a gazdasági teljesítményt és mérséklik a fenntartható növekedést.

Fontos év lesz

Jean-Claude Juncker, a testület elnöke szerint - akit a bizottsági közlemény idéz - a most kezdődő 2017-es európai szemeszter döntő lesz Európa számára a gazdasági és társadalmi fordulat szempontjából. A bizottság szerint Európában törékeny, de relatíve rugalmas és munkahelyteremtő fellendülést lehet látni, de néhány olyan tényező hatása, amely eddig táplálta a fellendülést, gyengül.

Az Európai Bizottság ezért a gazdasági fellendülést és az európai jegybank monetáris politikáját támogató pozitív költségvetési irányvonalra tesz javaslatot - közölte Juncker. Minden tagállamnak ki kell vennie ebből a részét, vagyis ahol lehetséges, ott több beruházásra van szükség, míg ott, ahol kisebb a költségvetési mozgástér, reformokra és növekedésbarát költségvetési konszolidáció szükséges.

Az Európai Bizottság ezért arra szólította fel a tagállamokat, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a beruházások fellendítésére, a szükséges strukturális reformokat hajtsák végre és folytassanak felelős gazdaságpolitikát, nagyobb hangsúlyt helyezve a társadalmi igazságosságra és egy befogadóbb gazdasági növekedésre.

Fordulat

Különösen az eurózóna esetében a bizottság lazább költségvetési politikát szeretne, hogy a valutaövezet egésze végre átléphessen az "alacsony növekedés, alacsony infláció" kockázatán és hogy támogassa az Európai Központi Bank (ECB) monetáris politikáját. (A bizottsági közlemény megjegyzi, hogy az országspecifikus ajánlásokban megfogalmazott, és az Európai Tanács által júliusban elfogadott ajánlás az eurózóna esetében összességében mérsékelten restriktív költségvetési irányt ír elő 2017-2018-ra, de miután szükséges a fellendülés fenntartása, a bizonytalanságok pedig növekedtek, az ilyen költségvetési irány nem lenne megfelelő.)

A pozitívabb költségvetési irányvonal - amire most a testület lehetőséget lát - egyrészt utal a támogató (expanzív) irányra, amely felé a költségvetési politikáknak általában tartania kellene, és a kiigazítások kombinációjára (a konszolidáció mögött álló országon belüli elosztás alakulása, a kiadások típusai és/vagy a mögötte álló adók). Ehhez az EB szerint az euróövezet országainak egy kollektívabb megközelítést kellene alkalmazniuk, amely figyelembe venné a tagállamonként eltérő helyzeteket.

Ennyire lehetne költekezni

A bizottság javaslata szerint a költségvetési lazítás 2017-ben elérhetné a GDP 0,5 százalékát az eurózóna egészében. Ez hozzájárulhat egy kiegyensúlyozottabb gazdaságpolitikai mixhez, amely támogatná a reformokat és erősítené a gazdasági fellendülést. Az ajánlás kiemeli a strukturális reformok végrehajtásának szükségességét és az állami beruházások minőségének javítását. a javaslatok az eurózónás tagállamoknak útmutatást is adnak olyan intézkedések meghozatalára, amelyek ösztönzik a munkahelyteremtést, a társadalmi igazságosságot és konvergenciát, valamint a gazdasági fellendülést támogató beruházásokat.

Nyolc tagállam sérthet szabályt

A szerdán az EB azt is közölte, hogy nyolc euróövezeti ország - Belgium, Ciprus, Finnország, Litvánia, Olaszország, Portugália, Szlovénia, illetve Spanyolország - megsértheti a jövő évi költségvetési terveivel az uniós szabályokat. A szabályok értelmében az eurót használó államoknak a bruttó hazai termékük (GDP) 3 százaléka alatt kell tartaniuk az államháztartás hiányt.

A 2017-es szemeszterben az EB 13 országról - Bulgáriáról, Ciprusról, Finnországról, Franciaországról, Hollandiáról, Horvátországról, Írországról, Németországról, Olaszországról, Portugáliáról, Spanyolországról, Svédországról és Szlovéniáról - készít úgynevezett mélyreható elemzést az esetleges makrogazdasági egyensúlytalanságok megállapítására.

Megúszták a spanyolok és a portugálok

A szabályok szerint a 2009 óta túlzottdeficit-eljárás alatt álló Spanyolország és Portugália mostanra elérte volna, hogy felfüggesszék az uniós források kifizetését a jövő évben. A két tagállam ellen július óta szankciós eljárást folyt, mert 2014-ben és 2015-ben nem teljesítették hiánycsökkentési kötelezettségeiket, megsértve ezzel a stabilitási és növekedési paktumot. Emiatt akár pénzbüntetéssel és az uniós alapokból származó források folyósításának felfüggesztésével is büntethették volna a két országot. A pénzbírságok összege legrosszabb esetben elérhette volna a hazai össztermék (GDP) 0,2 százalékát is.

A két ország október közepén nyújtotta be Brüsszelnek jövő évi költségvetési tervét és a vonatkozó tanácsi döntések alapján elfogadott akciótervét. Az Európai Bizottság ezek értékelése és az Európai Parlamenttel folytatott megbeszélések alapján végül arra a következtetésre jutott, hogy felfüggeszti a túlzottdeficit-eljárást mindkét uniós tagállam esetében. Ennek megfelelően az európai strukturális és beruházási alapok felfüggesztésére vonatkozó javaslat lekerült a napirendről.

Az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa augusztusi ülésén elfogadta a bizottság javaslatát, miszerint tekintsenek el a pénzbüntetés kiszabásától, tekintettel arra, hogy mindkét ország komoly erőfeszítéseket tett a közpénzügyek rendbehozására, fontos strukturális reformokat hoztak. A miniszterek egyetértettek azzal is, hogy adjanak több időt Madridnak és Lisszabonnak a költségvetési kiigazítások teljesítésére.

Portugáliának az év végéig, Spanyolországnak pedig legkésőbb 2018-ra kell leszorítania a bruttó hazai termék 3 százaléka alá a költségvetési hiányt.