Svédország immáron nem folytat különutas válságkezelést, mint tavasszal, már nem ebben az országban a legenyhébbek a szigorító intézkedések Európában a pandémia megfékezése érdekében. Ezzel egyidejűleg messze került az ország attól a kétes hírnévtől, hogy tavasszal volt olyan nap, amikor egy főre vetítve ebben az országban haltak meg a legtöbben koronavírus-betegségben. Az ország gazdasági teljesítménye eddig kevésbé rossz az európai átlagnál, ám nem jobb a környezetében lévő országokénál - vezeti fel a svédországi helyzetet elemző cikkét a Financial Times.

Kaptunk egy második esélyt, nem akarjuk, hogy újra kitörjön a járvány, és tudjuk, hogy többet kell tennünk ennek érdekében - mondta Cecilia Söderberg-Nauclér a stockholmi Karolinska Egyetemi Kórház mikrobiológusa, a svéd kormány laza válságkezelésének ismert bírálója. Az úgynevezett nyájvédettség minél gyorsabb megszerzését célul tűző "svéd modellel" kapcsolatban élest viták folytak, ám júliusban a járvány enyhülésével párhuzamosan a kedélyek is lecsillapodtak.

Kapcsolódó

Enyhe emelkedés

Az egy főre eső eső esetek száma 86 százalékkal csökkent június végéhez képest, bár augusztus elején kissé újra növekedett. Európai összehasonlításban ugyanakkor még mindig jól állnak a svédek. Némi emelkedés ősszel elkerülhetetlen, ugyanakkor nem várható az a folyamatos növekedés, amely tavasszal volt jellemző - véli Anders Tegnell epidemiológus. Szerinte a fertőzések kis növekedését megelőző meredek esés annak köszönhető, hogy Svédország jelentős részén kialakult a nyájvédettség.

A svéd egészségügyi hatóságok álláspontja szerint Stockholmban például közel kerültek ehhez, ám ezt sokan vitatják. Szerintük az a magyarázat, hogy a nyári uborkaszezonban a szabadságok miatt június vége után szinte az egész országban lehúzták a rolót a cégek. Lena Einborn virológus, a kormány válságkezelésének másik bírálója úgy véli, hogy a társadalom még távol van a nyájimmunitástól, azaz a lakosság többsége még messze nem esett át a fertőzésen.

Eközben a halálozási adatok sokat javultak: szemben az áprilisi napi 100 esettel, augusztus első hetében naponta csak egy ember vesztette életét a koronavírus miatt. Az is igaz ugyanakkor, hogy az Oxfordi Egyetem vizsgálata szerint Ausztriában, Finnországban, Franciaországban, Horvátországban és Norvégiában jelenleg enyhébb biztonsági szabályok vannak érvényben, mint Svédországban.

Ne siessük el!

Ami a gazdasági adatokat illeti a svéd gazdaság az idei második negyedéven akkorát zuhant, amekkorára a második világháború óta nem volt példa, bár ha szigorúbbak lettek volna a korlátozások, nagyobb lett volna a baj. A svéd GDP 8,6 százalékkal csökkent szemben az EU 11,9 százalékos átlagával, ám Robert Bergqvist, a SEB bank vezető elemzője úgy véli, ebből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A svéd gazdaság ugyanis kevésbé függ az idegenforgalomtól, mint a nála rosszabbul teljesítő, francia, olasz vagy spanyol.

A jelenlegi várakozások szerint az év egészében 4-5 százalék körül alakulhat a visszaesés, ami megfelel például a Dániára vagy Norvégiára adott becsléseknek, amelyek kormánya tavasszal sokkal szigorúbb intézkedéseket vezetett be, mint a svéd kormány. Bergqvist szerint korai még levonni a következtetéseket a különféle válságkezelési módszerek és a gazdaság teljesítményének összefüggéséről. Meg kell várni a második félévet. Ha a járvány visszatér Európába, az kihúzná a szőnyeget a svédek lába alól is, mert gazdaságuk erősen exportfüggő.

Söderberg-Nauclér elsősorban az iskolák miatt aggódik, ugyanis egy Uppsala városában végzet antitesttesztben a 10 és 19 éves közötti korosztály produkálta a legnagyobb fertőzöttséget. Ebben a korcsoportban 29 százalékos arányt mértek szemben a teljes lakosság 12 százalékos átlagával. Einhorn felhívja a figyelmet arra, hogy a fertőzések és a halálesetek száma nagyon magas az ország szomszédaival összehasonlítva. Ezért szerinte itt az idő feladni a laza válságkezelést, hogy jobban felkészüljenek a járvány második hullámára.