Az újabb törvényhozási válság azt követően alakult ki, hogy a kongresszus tavaly decemberben úgy fogadta el a 2015. szeptember 30-ig tartó pénzügyi év költségvetésének utolsó nyitva maradt tételét, hogy a belbiztonsági minisztérium működésére szánt pénzügyi fedezet kérdését február 27-ig nyitva hagyta az új összetételű törvényhozás számára.
A kongresszusi republikánus többség a nyomásgyakorlás eszközeként alkalmazza a tárca büdzséjének ügyét annak érdekében, hogy az elnököt rákényszerítsék azon rendeleteinek visszavonására, amelyek meggátolnák ötmillió illegális bevándorló kitoloncolását. A rendeleteket a konzervatív republikánusok alkotmányellenesnek tartják.
Obama rendeleteinek végrehajtása körül az igazságszolgáltatásban is jogvita alakult ki. Egy texasi szövetségi bíró a múlt héten ideiglenes végzéssel felfüggesztette végrehajtásukat. Az amerikai igazságügyi minisztérium kilátásba helyezte, hogy meg fogja támadni a döntést. Az ügy várhatóan el fog jutni egészen a legfelsőbb bíróságig.
A pénteki kongresszusi költségvetési háború bővelkedett a fordulatokban. A szenátus elfogadott egy olyan törvénytervezetet, amely a pénzügyi év végig fedezte volna a belbiztonsági tárca költségeit, majd - a képviselőházi konzervatívok ellenállását szem előtt tartva - egy olyat is, amely egy háromhetes átmeneti büdzsét biztosított volna a tárca számára.
Meglepetésre azonban a szövetségi alsóházban, ahol John Boehner házelnök meg sem próbálkozott a pénzügyi év végéig szóló megoldással, a háromhetes átmeneti büdzsé ügye is megbukott. A demokraták mellett - akik a hosszú távú tervet részesítették volna előnyben - nemmel szavazott mintegy félszáz "zendülő" konzervatív republikánus képviselő is. (A költségvetés elfogadásához mindkét ház támogatására szükség lett volna.)
A szenátus a kudarcot követően még rövidebb időre, mindössze egy hétre szóló büdzsét szavazott meg a minisztériumnak, amit végül a képviselőház is elfogadott.
A belpolitikai miniválság elemzők szerint megrendítette a republikánus házelnök helyzetét, aki a jelek szerint nem tud fegyelmet tartanai a párttársai között.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán létrehozott belbiztonsági tárcához tartozik egyebek között a határőrizet és a vámhatóság, a bevándorlás és az idegenrendészet, a reptéri biztonság, a Secret Service és a parti őrség.
A büdzsé elfogadásának kudarca esetén a tárca működésének egy része lebénult volna, de a 230 ezer alkalmazott közül mintegy 200 ezer folytatta volna a munkáját. Részint azért, mert a munkájuk nélkülözhetetlen, részint pedig azért, mert jövedelmüket olyan illetékekből fedezik, amelyeket nem érintett volna a büdzsé-megállapodás elmaradása.
Az alkalmazottak egy része azonban egy új költségvetési törvény elfogadásáig nem kapott volna bért.
Utoljára 1994-ben fordult elő, hogy a kongresszus mind a 12, a költségvetésre vonatkozó törvénytervezetet határidőre jóváhagyta. A büdzséalkotás folyamatának rendszertelensége Barack Obama egész kormányzására jellemző volt. Az elnök a februári határidőre rendszerint nem készült el a tervezettel, a törvényhozás pedig azt rendre nem fogadta el, ezért a kormányzati intézmények működését rövidebb határidőre szóló, átmeneti törvények alapján finanszírozták. A költségvetés elfogadása azután vált igazán hektikussá, hogy a 2010-es "félidős" választások eredményeképpen a republikánusok kerültek többségbe a képviselőházban.
A két párt közötti nézetkülönbségek többször technikai csőd közelébe sodorták az Egyesült Államokat, 2013-ban pedig 16 napra részlegesen lebénult a szövetségi kormányzat.
A tavalyi "félidős" választások nyomán a kongresszus mindkét házában többségbe került republikánusok kifejezték szándékukat, hogy vissza akarnak térni a költségvetés normális menetéhez.