A lausanne-i IMD üzleti iskola közzé tette első, éves World Talent Report 2014 című felmérését, amelyben az ugyancsak az IMD által már régóta évente kiadott versenyképességi évkönyvben (World Competitiveness Yearbook) szereplő 60 országot rangsorolták az alapján, hogy az országok mennyire képesek az ott működő vállalatok számára tehetségeket kinevelni, bevonzani és megtartani.

Három fő tényezőt vizsgáltak:

  • helyi tehetségekbe történő beruházás és fejlesztés - ami az ország oktatásba történő befektetései és az oktatási rendszer minőségét tüközi vissza;
  • vonzerő - ami az országnak azt a képességét mutatja, hogy mennyire képes a helyben képzett tehetségeket megtartani, illetve a tengerenúlról bevonzani őket;
  • felkészültség - ami azt tükrözi, hogy az adott ország mennyire képes teljesíteni a piaci kereslet által támasztott igényeket a rendelkezésre álló tehetségekkel.

A főbb megállapításokból kiderül, hogy az IMD World Talent Ranking 2014 listáját Svájc, Dánia, Németország, Finnország és Malajzia vezeti. A lista végén Dél-Afrika (56.), Peru (57.), Horvátország (58.), Venezuela (59.) és Bulgária (60.) szerepel. Magyarország az 51. az összesített listában.

A top 10 (2014)
RangsorOrszág
1.Svájc
2.Dánia
3.Németország
4.Finnország
5.Malajzia
6.Írország
7.Hollandia
8.Kanada
9.Svédország
10.Norvégia
Forrás: IMD World Talent Report 2014

A bruházás és fejlesztés kategóriában Dánia vezeti a listát Svájc (2.), Ausztria (3.), Németország (4.) és Svédország (5.) előtt. A vonzerő tekintetében Svájc áll a lista élén, amelyet Németország, az USA, Írország és Malajzia követ. Svájc áll a felkészültség kategóriában is az élen, Finnország, Hollandia, Dánia és az Egyesült Arab Emirátusok előtt.

A legjobbak

Az IMD korábbi versenyképességi felmérései által rendelkezésre álló adatok alapján a 2005 és 2014 közötti időszakot is vizsgálta, azaz nem csak az idei évet. Ez alapján a felmérésből az derült ki, hogy tehetségek szempontjából a legversenyképesebb országok - amelyek a top 10-ben vagy top 5-ben voltak több éven át a vizsgált 10 éves periódus alatt - közé csak Kanada, Dánia és Svájc került be, miután 2005-14 között minden évben a tíz legjobb között voltak. Hollandia épphogy kiesett ebből a kategóriából, miután 2006-ban kicsúszott a top 10-ből - ezt az évet kivéve viszont mindig az első 10 között volt.

Svédország csak 2007 óta került be az első tízbe, Finnországnak viszont 2007-ben és 2008-ban nem sikerült bekerülnie a 10 legjobb közé. Ausztria 2005 és 2011 között még benne volt a legjobb 10-ben, 2012-ben lecsúszott a 14. helyre, majd 2013-ban a 13., idén pedig a 11. helyre szépített.

Szingapúr a 2005-14 közötti időszakban hat évben került be a top 10-be, 2008-ban a második helyig jutott. Írország és Norvégia a vizsgált évtizedben ötször került be a tíz legjobb közé.

Az USA 12. helyre került idén, ami jelentős visszaesést jelent a 2005-ös 4. helyéhez képest, az Egyesült Királyság a 2014-es listán a 20. helyen áll, ami a 2005-ös 26. helyhez képest előrelépés. Németország pedig most a 3., ami jelentős javulás a 2005-ös 17. helyhez képest.

Hogy áll Magyarország?

Hazánk a 2014-es összesített listán ingen hátul, az 51. helyen áll. Ezzel az összesített eredménnyel a visegrádi országok között a legrosszabb teljesítményt nyújtotta, hiszen a lengyelek a 36., a csehek a 37., a szlovákok pedig a 46. helyen állnak.

A részkategóriákat tekintve Magyarország a befektetés és fejlesztés kategóriájában középmezőnyben a 26. helyet csípte meg, ám a vonzerő illetve a felkészültség szempontjából csak az 56. illetve az 52. helyen áll.

Az IMD rangsorának alakulása a V4-ek országaiban
Kép: A nagyobb képért kattintson!

Ami az IMD által vizsgált 2005-14-es időszakot illeti, már sokkal jelentősebb a lecsúszásunk: 2005-ben ugyanis Magyarország még a 16. helyen állt, olyan országok között, mint Írország (14.), Norvégia (15.), Németország (17.) vagy Tajvan (18.). Tíz évvel ezelőtt a V4-ek pedig messze lemaradva Magyarország mögött álltak a rangsorban az összeített adatok alapján: Csehország a 24., Szlovákia a 30., Lengyelország pedig a 43. volt.

Az országok ragsorban történő átrendeződései olyan okokra vezethető vissza Arturo Bris, az IMD golbális versenyképességi központjának professzora szerint, mint a gazdasági és társadalompolitikai ciklikusságból adódó hatások, amelyek hatással voltak a bevándorlási szabályozásokra és/vagy az oktatásba történő befektetéskre. Az ilyen intézkedések Bris szerint csökkentik az adott ország esélyét arra, hogy tengerentúlról tehetségeket vonzzon be az orszába, még akkor is, ha erős a helyi tehetségek gondozása melletti elkötelezettsége.