Ciprus csütörtökön lezárta 2013 áprilisában indult EU-IMF segélyprogramját - jelentette az AFP. Az akkor elfogadott 10 milliárd eurós kedvezményes hitelből 2,7 milliárdot nem használtak fel.

Az elköltött pénzből 6,3 milliárdot az eurózóna biztonsági alapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) finanszírozott, egymilliárdot pedig a Valutaalap adott. A hitelt 2031-ig kell visszafizetni az ESM-nek.

Vállveregetés

A bejelentést érthetően elégedetten kommentálta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság elnökhelyettese, aki szerint a szigetország hatóságai és lakossága megtették mindazt, amit a gazdaság rendbe tétele érdekében meg kellett tenniük. Kalus Regling, az ESM igazgatója úgy látja, hogy Ciprus az eurózóna legújabb sikersztorija azt követően, hogy Írország, Portugália és Spanyolország is lezárta uniós támogatási programját.

Úgy tűnik, működött

Az ország a vártnál gyorsabban rendbe tette költségvetését és hamarabb visszatalált a gazdasági növekedéshez - tette hozzá az ESM vezetője. A GDP tavaly 1,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az elmúlt hét évben ezt volt a ciprusi gazdaság legjobb teljesítménye. Ehhez azonban súlyos áldozatokat kellett hozniuk a ciprusiaknak.

A kormány az EU-IMF támogatásért cserébe belement a bankszektor konszolidációjába, amelynek részeként leírták a 100 ezer eurónál nagyobb betétek egy részét. (Feltételezések szerint ezek túlnyomórészt oroszok kezében voltak.) Csökkentették a béreket a magán- és a közszférában is, továbbá pénzfelvételi és -átutalási korlátozásokat vezettek be, amelyeket csak egy évvel ezelőtt oldottak fel véglegesen.

Mi lesz most?

Regling arra figyelmeztetett, hogy a segélyprogram vége nem jelentheti a reformok végét. További erőfeszítéseket kell tenni a behajthatatlan hitelek arányának mérséklése érdekében, folytatni kell a munkaerő-piaci reformot és ragaszkodni kell a költségvetés fegyelmezett végrehajtásához.

A megszorításokat természetesen - az említett országok lakosságához hasonlóan - a ciprusi emberek sem vették tudomásul szó nélkül. Az ország második legnagyobb városában, Limasszolban például a múlt héten sztrájkoltak a dokkmunkások tiltakozásul a nicosiai vezetés privatizációs tervei ellen. Az utóbbiak részei a kormány reformprogramjának.