Az infláció idén júniusban meghaladta a 46 ezer százalékot. Alejandro Werner, az IMF térségért felelős illetékese azt mondta, hogy a venezuelai inflációt csak ahhoz lehet hasonlítani, ami Németországban az első és második világháború után, illetve Zimbabwéban az előző évtized végén volt. Venezuela eredetileg júniusban három nullával akarta visszavágni a bankjegy-címleteket, de ezt a lépést elhalasztották a bankszektor irányítóinak kérésére, akik szerint erre még nem állt készen az ország pénzügyi rendszere. (Azóta gyakorlatilag össze is omlott.)
Maduro a televízióban közvetített beszédében közölte, hogy a monetáris átalakítás augusztus 20-án veszi kezdetét, és eközben bemutatta az új bankókat, melyeket ennek megfelelően terveznek kiadni. Közölte azt is, hogy a venezuelai pénz, a bolívar árfolyamát a közelmúltban indított, állami támogatású kriptovalutához, a petróhoz köti, de több részletet nem osztott meg erre vonatkozó terveiről.
A digitális valuták szakértői korábban már felhívták a figyelmet arra, hogy a petro hitelessége meglehetősen vitatott, mert a befektetők egyrészt nem bíznak Maduro kormányában, másrészt elrettenti őket a bolívar helytelen kezelése.
Maduro mindemellett javaslatot tett a deviza-bűncselekményekre vonatkozó törvény módosítására, hogy előmozdítsa a külföldi befektetéseket az országba. Közgazdászok leginkább az ország devizakorlátozását azonosítják a gazdasági növekedés legfőbb akadályaként.
A venezuelai elnök tudatta azt is, hogy az Orinoco folyó melletti nehézolaj-kitermelés kihasználási jogait átruházza a központi bankra, ami szerinte segíteni fogja az ország nemzetközi tartalékainak feltöltését.
A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló Venezuela gazdasága az olajár esése miatt az elmúlt években gyakorlatilag összeomlott, számos venezuelai szenved élelmiszerek, valamint gyógyszerek hiányától. A havi minimálbér mintegy 250 forintnak felel meg Venezuelában, ami ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság nagy része nem tud rendesen táplálkozni, vagy éppen alapvető egészségügyi ellátáshoz jutni. Ennek következtében rengeteg ember elhagyta hazáját a gazdasági válság elől menekülve.
A szocialista kormány kritikusai szerint a caracasi vezetés a válságot hozzá nem értésével és korrupciójával saját maga idézte elő. Nicolás Maduro államfő ugyanakkor a Nyugatot teszi felelőssé a gazdasági bajokért.
A fotó forrása: Federico Parra/AFP.