Norvégiának, Nyugat-Európa legnagyobb olaj- és gáztermelőjének meg kell osztania az olaj- és gázexportból származó hatalmas nyereségét az ukrajnai orosz invázió óta. Ezt a Bloomberg szerint Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök mondta még a hétvégén, amikor egy ifjúsági gyűlésen beszélt a lengyel kormány energiapolitikájáról.

A két tétel ott találkozik, hogy az egy évvel ezelőtti árak még-ötszörösét kell fizetni a gázpiacon a lengyeleknek - és ezt jelentős részben éppen Norvégiának fizetik meg. 

Kapcsolódó

Az energetikában jelenleg nagyrészt szénre támaszkodó Lengyelország tervei szerint zöldenergiára (főként szélre) és atomenergiára tolja át a súlypontokat, és leáll - illetve amerikai és arab forrásokra cseréli le - a korábbi orosz olaj- és gázbeszerzéseit. Lengyelország még az idén befejezi a Norvégiából érkező gázvezetéket (Baltic Pipe), amely segít az oroszokról való teljes leválásban.

A Lengyelországban felhasznált földgáz körülbelül 50 százaléka érkezett eddig Oroszországból. A Baltic Pipe 2022 végére lesz teljesen működőképes, és 10 milliárd köbmétert szállít majd a lengyeleknek - évente. A jelenlegi, éves lengyel gázfogyasztás 20 milliárd köbméter, amit a Balti Pipe-on túl a saját gáztermelésük (4 milliárd köbméter / év) és a a swinoujscie-i terminál kapacitása (évi 6 milliárd köbméter) fognak főként fedezni.

Morawiecki szerint nem normális, hogy milyen gigantikus árat kell fizetniük Norvégiának ezért a gázért. - Ez a helyzet nem normális, igazságtalan - mondta, hozzátéve, hogy a norvégoknak meg kellene osztozniuk e többletnyereségen, pláne, hogy ez a profit nem más, mint a Putyin-háborújának közvetlen haszonra fordítása. Az OilPrize azt a gondolatot is idézte Morawieckiktől, hogy ezt a profitot kinek kellene a lengyel kormányfő szerint a leginkább adni.

Meg kell osztaniuk, nem feltétlenül Lengyelországgal, hanem Ukrajnával. Azoknak kellene ezt adni, akiket ez a háború a leginkább érintett

- mondta a lap szerint a lengyel miniszterelnök.

Mindig is ezt mondták

Hétfőn Anna Moskwa lengyel éghajlat- és környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy Lengyelország felmondta az orosz gáz átvételéről szóló megállapodást a Jamal Európába tartó vezetékén. Mindez alig egy hónappal azután történt, hogy leállt a lengyelországi orosz gázszállítás, miután Lengyelország - európai uniós tagországként - megtagadta a nyersanyagszállításra érvényben lévő szerződései rubelben teljesítését. Lengyelországnak 2022 végén lejáró szerződése volt a Gazprommal.

Az OilPrize szerint fontos információ a folyamatok megértéséhez, hogy Lengyelország "mindig is" az energiabiztonságot fenyegetőnek tartotta Oroszország energiapolitikáját. Azzal érvelt, hogy Európának csökkentenie kell az orosz gáztól való függőségét, mert Moszkva fegyverként, arra használja az energiahordozóival kereskedést, hogy befolyást szerezzen az Európai Unióban. 

Oslo reagált

Norvégia gyorsan reagált: az Nrk.no egy lengyel specialistát is bevetett, hogy a norvégoknak elmagyarázza: Morawiecki politikus, de a norvég gazdaság is megszenvedi az ukrajnai háborút. 

Eivind Vad Petersson külügyminiszter pedig azt mondta a lapnak, hogy a norvég gazdaságot és a norvég fogyasztókat is érintik a magasra szökő energiaárak, és bár valóban nőtt az ország kőolajból származó bevétele az ukrajnai háború következtében, de a norvég olajalap bevételei visszaestek, többek közt azért, mert esett a tőzsde is. A mínuszt a politikus számszerűsítette is: mintegy 550 milliárd norvég korona (1 norvég korona 38,2 forint).

De Vad Peterson végül azt is hozzátette: Norvégia jelentős mértékben támogatja Ukrajnát, és a lengyel kormányfő kirohanása nem befolyásolja a jó norvég-lengyel viszont.