A Nemzetközi Valutaalap igazgatóságának tagjai megosztottak Görögország hitelezésével kapcsolatban - derült ki a testület hét eleji ülése után. Így már nem csupán a görögök hiteleit finanszírozó eurótagállamok és az IMF között van vita, hanem a Valutaalapon belül is - adta hírül a Financial Times (FT).

Az uniós intézmények és a Valutaalap szakértői több mint két éve vitatkoznak azon, hogy teljesíthetők-e a hitelezők elvárásai vagy sem. Az IMF úgy véli, hogy el kell engedni a tartozások jelentős részét, míg az eurótagállamok - élükön Németországgal - csak kisebb engedményekre hajlandóak.

Kapcsolódó

A "titkos" jelentés

Létezik egy nem nyilvános, ám ennek ellenére közismert IMF-tanulmány, amelynek készítői kiszámolták, hogy a jelenlegi folyamatok folytatódása esetén a görög államadósság 2060-ra eléri a GDP 275 százalékát. Más szóval hiába produkál az ország évről évre 1-2 százalékos elsődleges - adósságtörlesztés nélküli - költségvetési többletet, ez nem elég arra, hogy visszafizesse adósságait. (A Valutaalap hétfői adata szerint idén közel 181 százalék lehet a GDP arányos államadósság. Már ez is visszafizethetetlen.)

Nem kell több megszorítás!

Az igazgatósági ülés után megjelent közleményből kiderül, hogy a 24 tagú testület többsége egyetértett az IMF apparátusának jelentésében foglaltakkal. Az FT felhívja a figyelmet arra, hogy a megosztottság beismerése igencsak meglepő, hiszen a Valutaalap vezetősége konszenzussal hozza döntéseit, a vitákat megtartja házon belülre és kifelé egységet mutat.

A többségi csoport tagjai egyetértenek abban, hogy a görög kormánynak nem kell további megszorító intézkedéseket hoznia a bevélek növelése és a kiadások csökkentése érdekében, mert az végképp megfojtaná a halovány gazdasági növekedést. Másrészt az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően a GDP 1,5 százalékának megfelelő, igen szép elsődleges többletet érnek el a görögök.

Adósságcsökkentést!

A kisebbségi csoport tagjai ragaszkodnának ahhoz, hogy 2018-ra ez a többlet a GDP 3,5 százaléka legyen, ami lehetővé tenné, hogy Görögország adósságának elszállása nélkül törlessze hiteleit. Ez a cél szerepel egyébként a 2015 nyarán elfogadott harmadik görög hitelprogramban is, amelynek 86 milliárd eurós összegét az eurótagállamok adják össze. Ugyanakkor ehhez további megszorításokra lenne szükség.

A többség úgy véli, hogy az eurótagállamok eddig vállalt - tiszteletre méltó - áldozatai nem elegendőek. El kell engedniük a görögök adósságának egy részét! Egyszerűen tudomásul kell venniük, hogy Görögország reálisan mekkora hitel törlesztésére képest.

Barátságtalan reakciók

Az IMF felételezései nem a realitásokon nyugszanak és nem veszik figyelembe azokat a reformokat, amelyekkel az egymást váltó athéni kormányok átalakították az ország közfinanszírozási rendszerét - értékelte a Valutaalap igazgatósági üléséről kiadott tájékoztatót egy neve elhallgatását kérő európai uniós tisztviselő.

Az FT német forrásokat idéz, amelyek hétfőn elismételték kormányuk régi álláspontját. Eszerint a harmadik hitelprogram csak akkor folytatható, ha az IMF bekapcsolódik annak finanszírozásába és ezzel "hivatalosan" is részt vesz a végrehajtás ellenőrzésében. Ez a megjegyzés azért durva, mert program leállása nyomán a görög állam fizetésképtelenné válna.

A nyilatkozók arra utaltak, hogy az IMF két éve nem szállt be a hitel finanszírozásába, mert már akkor is adósságcsökkentést követelt - hiába. Ezért csak megfigyelőként segíti a program végrehajtását.

Ideges reakcó

A görög állampapírpiacon máris látszik, hogy a befektetőket idegesíti a segélycsomaggal kapcsolatban kialakult vita. A 2014-ben kibocsátott kötvények - három éve az előző kormány rövid ideig képes volt a szabadpiacon értékesíteni görög állampapírokat - eladósorba kerültek. Hozamuk a kínálat növekedése miatt majdnem egy százalékponttal, 10 százalékra nőtt, ami világos jele annak, hogy a piaci szereplők a korábbinál kockázatosabbnak tartják ezeket a kötvényeket.

A befektetők attól tartanak, hogy az IMF és az eurótagállamok nem tudnak megegyezni a hitelprogram következő részleteinek folyósításáról a márciusban induló választási sorozat előtt, ami elapaszthatja a pénz áramlását Görögországba. Az eurózóna pénzügyminisztereinek (eurocsoport) legkésőbb február 20-ai ülésükön dűlőre kellene jutniuk a teendőkről, mármint arról, hogy mit várnak az athéni kormánytól cserébe azért, hogy országaik tovább folytassák a 86 milliárdos hitel részleteinek átutalását.