Az USA lakóinak többsége olyan környezetben él, amelyben van légkondicionáló berendezés, ám ez nem igaz a világ más fejlett országaira - írja a Boombert. Németországban például szinte senkinek nincs, miközben Berlinben június utolsó napjaiban 37 Celsius-fokos hűséget mértek. Ezzel megdőlt a havi melegrekord. Az ilyen nappalok és az azt ezt követő meleg éjszakák rontják az emberek teljesítményét és nehezítik az alvást, ezért a légkondicionálásnak immáron gazdaságilag mérhető haszna is van.

Ez a változás ugyanakkor még éppen hogy csak elkezdődött. Kínában a háztartások felében található légkondicionáló, míg az Indiában és Indonéziában élő összesen 1,6 milliárd ember közül csak 88 millió élvezheti hűsítő hatását - derült ki a Bloomberg New Energy Finance jelentéséből. A szakértők a népesség növekedése, a javuló jövedelmek és a berendezések árának csökkenése nyomán óriási ugrásra számítanak ezen a téren: az International Energy Agency várakozása szerint a jelenlegi 1,6 milliárdról az évezred közepére 5,6 milliárdra ugrik légkondicionálók száma.

Kapcsolódó

Jó hír, rossz hír

Ez igen-igen jó hír mindazoknak a vállalatoknak, amelyek légkondicionáló berendezéseket gyártanak és a kereskedőknek, akik eladják ezeket. Hasonló a helyzet az áramszolgáltatókkal, ám az elektromos energia termelése közvetlenül összefügg a klímaváltozással. A világgazdaság szén-dioxid-kibocsátása két százalékkal nőtt 2018-ban, ami az azt megelőző hét év leggyorsabb tempója. Az elmúlt év extrém forró időjárása megdobta a légkondicionálók iránti keresletet.

Így nem nehéz elképzelni egy ördögi kör kialakulását, amelyben a globális felmelegedés egyre erősebb hatása egyre jobban hajtja a légkondicionálás terjedését, amely viszont a szén-dioxid-kibocsátás növekedésével jár, ami erősíti a klímaváltozást, ami még keményebb hőhullámokat okoz. Ezt az összefüggést máris tapasztalhatjuk helyi szinten az úgynevezett városi forró szigetek kialakulásában. Ezek azért jönnek létre, mert a lakásokból kiszivattyúzott meleg az épületek környezetében jelenik meg fokozva az ottani hőséget.

Hatalmas ugrás

Becslések szerint a légkondicionáló berendezések áramfogyasztása 2050-re több mint 140 százalékkal ugrik meg - mennyiségi szempontból ez olyan növekedés, amely összevethető az Európai Unió teljes elektromosenergia-igényével. A világ teljes áramfelhasználásából 12,7 százalékkal fog részesedni a légkondicionálás az évszázad közepén, szemben a jelenlegi kilenc százalékkal.

Szerencsére ennek a többletnek jelentős részét napenergiával állítják majd elő az emberek (ne feledjük, hogy a legerősebb igény ezen a téren a legforróbb déli órákban jelentkezik), ám mivel a napi meleg enyhülése nem arányos a napsütés mérséklődésével, jó az esélye annak, hogy a pluszáramigény egy részét kiszolgáló elektromos áramot fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművekben állítják majd elő.

Ledes tapasztalat

A Bloomberg felhívja a figyelmet arra, hogy az épületek fűrésére és hűtésére fordított energia nem kap akkora figyelmet, mint például a közlekedés, pedig ezek képviselik a világ energiafelhasználásának ötödét.

Az elektromos autó szexibb téma a médiában, mint a zöld ház, bár Németországban elég nagy a visszhangja az úgynevezett passzívház-mozgalomnak, amely olyan otthonok építése mellett kampányol, amelyek igen kicsi fűtést és hűtést igényelnek. Van mit tanulni a ledes izzók elterjedéséből: ezen a technológián sokat lendített, hogy tudatosították a felhasználókban, milyen sok áramot spórolhatnak használatukkal.