A 18 éven aluli uniós polgárok több mint negyedét fenyegeti szegénység vagy kirekesztés, ami jóval meghaladja az idősebb korosztályok hasonló kockázatait.

Az Eurostat szerint azok vannak kitéve leginkább a szegénység és a kirekesztettség kockázatának, akik a következő három kockázati csoport legalább egyikébe beleesnek:

  • szegénység által veszélyeztetett háztartásban él,
  • komoly anyagi nélkülözésben élő háztartásban él,
  • nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban él.

Hazánk a negyedik

Az EU-ban a gyerekek vannak kitéve leginkább a szegénységnek és a társadalmi kirekesztettség kockázatának, a 18 év alattiak a legtöbb tagállamban sokkal inkább beleesnek a három kockázati csoport egyikébe, mint a másik két korcsoport. Ez az arány 2011-ben a 18 év alatti gyerekek körében 27 százalék volt az EU 27 tagállamában, miközben a 18-64 éves korosztályban 24,3, a 65 év felettiek esetében 20,5 százalék volt.

A 18 év alatti korosztály körében a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya Bulgáriában (52 százalék), Romániában (49 százalék), Lettországban (44 százalék), Magyarországon (40 százalék), és Írországban (2010-es adat alapján 38 százalék) volt. (Magyarország esetében a 18-64 éves korosztályban a veszélyeztetettek aránya 31,7, a 65 évnél idősebbek esetében 18 százalék volt 2011-ben.) Ezzel szemben a Svédországban, Dániában és Finnországban (16 százalék), Szlovénia (17 százalék), Hollandiában (18 százalék) és Ausztriában (19 százalék) volt a legalacsonyabb ez az arány.

Magyarországon a hazaiak vannak hátrányban

Majdnem minden három bevándorlói háttérrel rendelkező (legalább az egyik szülő más országban született, mint ahol jelenleg él) gyermekből egy beleesik a szegénység kockázatának kitettek csoportjába az EU 27-ben. Az ilyen háttérrel rendelkező gyerekek az anyagi nélkülözés kockázatának szintén sokkal jobban ki vannak téve, mint a nem bevándorlók gyermekei esetében: 2011-ben 32 százalékos volt ez az arány az EU 27 tagállamában, szemben a 18 százalékos aránnyal a nem bevándorlók gyermekei esetében. Ez volt igaz az Eurostat szerint az uniós tagállamok többségére, ám Észtország, Magyarország és Málta esetében viszont a nem bevándorló szülők gyermekei voltak nagyobb részben a szegénység kockázatának kitéve, miközben Csehországban a két csoport között nem volt szignifikáns különbség. (Magyarországon a nem bevándorló szülők gyermekeinek 22,9, míg a legalább egy bevándorló szülővel rendelkező gyermekek 21,4 százaléka volt kitéve a szegénység kockázatának.) Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy Magyarország kevésbé vonzó az alacsonyan képzett bevándorlók számára, mint más uniós államok.

A szegénység kockázata azon gyermekek esetetében, akiknek legalább az egyik szülője más országból származik, nagy szórást mutatott 2011-ben a tagállamok között: Csehország 15 százalékos, Észtország 17 és Málta 18 százalékos arányával az egyik oldalon és Spanyolország 46, Görögország 43 és Franciaország 39 százalékos arányával a másik oldalon. Az adott tagállamban született szülők gyermekei körében a Dániában és Ausztriában (8 százalék) a legkisebb a szegénység kockázata, míg a legmagasabb Romániában (33 százalék).