A görög kormánytisztviselők azzal töltötték a hétvégéjüket, hogy összeállítsanak egy reformlistát, amelyet Alekszisz Ciprasz miniszterelnök magával vihet hétfői berlini útjára. A kormányfő és Angela Merkel német kancellár találkozóját a korábbinál is fontosabbá teszi, hogy az elmúlt napokban tovább erősödtek az aggályok Görögország fizetőképességével kapcsolatban - írta az athéni ekathimerini.com hírportál.

Ciprasz a hét végén sajtónyilatkozatot adott, amely szerint a kétfős csúcstalálkozón anélkül tárgyalhat német kollégájával, hogy bármelyikükre nyomás nehezedne. Így aztán a kétoldalú kapcsolatokon túl Európa általános gondjairól is szót ejthetnek. Ami az előbbieket illeti van két nagy különbség az előző kormány az övé között: az egyik, hogy azt erős érdekek befolyásolták, a másik, hogy nem állt olyan általános társadalmi támogatás mögötte, mint a mostani vezetés mögött. Ezek a körülmények szerinte utat nyitnak a változtatások előtt.

Kifutnak a pénzből

A miniszterelnök többféle gondját is palástolhatta optimista hangulatú üzenetével. Az egyik a költségvetés helyzete. A kormány minden fogadkozása ellenére, miszerint teljesíteni fogja összes fizetési kötelezettségét, az állam kifut a pénzéből. Márciusra 1,5 milliárd euróra, áprilisra kétmilliárd euróra lenne szükségük, ám állami tisztviselők csak azt erősítették meg a hírportálnak, hogy erre a hétre van elég pénz.

Mint mondták, számos lehetőséget vizsgálnak, köztük azt, hogy állami fizetési kötelezettségeket, adósságleveleket (IOU) használnának fel a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak fizetésénél. További lehetőség a nyugdíjalapok és az állami állami vállalatok, közművek készpénztartalékainak megcsapolása, ám a célba vett intézmények érhető módon ellenállnak ennek a törekvésnek.

Reform, reform, reform

A második feladat, amelyet meg kellene oldania a kormányfőnek, az ország hitelezői által elvárt reformtervek elővezetése, mégpedig úgy, hogy az egyes lépések költségeit is be kellene mutatni. A programot el kellene fogadnia az eurózóna pénzügyminiszterei tanácsának (eurócsoport), amely már ezen a héten összeülne, és a görög parlamentnek is. Az utóbbihoz Ciprasznak meg kellene győznie a nagyobbik kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza keményvonalasait is arról, hogy fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyeket elfogadhatatlannak tartanak.

A miniszterelnöknek annyit sikerült elérnie a múlt hét végén, hogy Európa befolyásos vezetőivel tartott mini csúcsértekezletén enyhítette a feszültséget országa és a donorok között. Állítólag kellemetlen meglepetésként érte, hogy a tanácskozáson részt vett Jeroan Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke, aki a napokban arról beszélt, hogy Görögországban is olyan tőkekorlátozásokat lehetne bevezetni, mint 2013-ban Cipruson. Ez utóbbiak része volt, hogy korlátozták a bankokból felvehető, illetve az utalható összegek nagyságát.

Vagy-vagy

Az ügyhöz közel álló források szerint Ciprasz vitába keveredett Mario Draghival, az Európai Központi Bank (ECB) elnökével. A görög miniszterelnök szerint az európai jegybank nem tesz eleget Görögország pénzellátásáért, Draghi szerint viszont nem az ECB felelőssége, ha az ügyfelek ki akarják venni a pénzüket a görög bankokból. Draghi szóvá tette azt is, hogy az EU, az IMF és az ECB technikai ellenőreit szállodáikba "zárták" Athénban, nincs lehetőségük közvetlenül miniszterekkel tárgyalni, hogy kideríthessék milyen valójában a költségvetés helyzete.

Még az egyébként szívélyes Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is figyelmeztette tanult kollégáját, hogy nem kellene görög tisztviselőknek Európa-ellenes hangulatot keltő megjegyzéseket tenni. Egy a minicsúcson jelen lévő megfigyelő szerint nagyon "oktató hangulatú" volt a tanácskozás. Vezető kollégái világossá tették Ciprasznak, hogy vagy azonnal folytatják a reformokat, vagy elindulnak a Grexit (a görögök kilépése az eurózónából) útján.

Könyörgés és figyelmeztetés

A görög kormányfő Angela Merkelhez címzett ötoldalas levélben ecsetelte országa helyzetét, arra helyezve a hangsúlyt, hogy kormánya választani kényszerülhet aközött, hogy kifizeti a hazai szociális juttatásokat vagy törleszti az államadósságot. A levélben - amely a Financial Times birtokába került - azt is világossá teszi, hogy az előbbiek elmaradása fokozná Görögország szociális válságát, ami az új athéni vezetés számára elfogadhatatlan. Ciprasz megismételte az ECB-vel szembeni bírálatát: mivel az európai jegybank nem biztosít elég euróforrást a görög bankoknak, azok nem tudják felvásárolni az új kibocsátású kincstárjegyeket, amelyek levegőhöz juttathatnák a kormányt. (Más vevő már nincs a görög állampapírokra.) A görög kormányfő kérte kollégáját, hogy vesse be befolyását annak érdekében, hogy a kialakult helyzet ne vezessen Görögország és Európa súlyos problémájává.