Sok szó esik arról, milyen hatása lesz a globális felmelegedésnek az emberek életére, azzal azonban kevesebbet foglalkozik a média, hogyan bírják majd az új időjárást az állatok, ezen belül az egyik legfontosabb háziállat, a csirke. Az USA mezőgazdasági minisztériumában (USDA) azonban nem azért kapják a fizetésüket az emberek, hogy megfeledkezzenek az ilyen súlyos problémákról - derül ki a Bloomberg cikkéből.
A tárca 30 millió dolláros ötéves programot indított annak kiderítésére, hogyan lehet megelőzni az emberi élelmezést szolgáló állatállomány elsorvadását azzal párhuzamosan, hogy a klíma forróbbá válik. Ezen belül Carl Schmidt, a Delaware Egyetem professzora egymillió dolláros támogatást nyert el arra, hogy tanulmányozza a csirkék belső hőszabályozásáért felelős géneket. A szakember Ugandából és Kenyából szerzett be kerti szárnyasokat, amelyek tanulmányozhat.
Ezek az állatok jóval forróbb és a fertőzéseknek erősebben kitett környezetben élnek, mint a légkondicionált, biológiailag és orvosilag ellenőrzött, ipari környezetben nevelkedő amerikai társaik. A kutatók oyan géneket keresnek, amelyek a test hűtéséért felelősek - közéjük tartozik például az, amely gondoskodik róla, hogy kopasz nyakú legyen a szárnyas.
Öt év múlva születhet a első
A kutatás közben figyelembe veszik az állattenyésztés egyéb olyan feltételeit is, amelyek hozzájárulnak a globális felmelegedéssel. A csirkefarmok például jellemzően viszonylag távolról szerzik be az állatok táplálékát, amelynek szállítása jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár. Ennek mérsékléséhez jól jönne azoknak a géneknek a megtalálása, amelyek a táplálékfeldolgozás hatékonyságáért felelnek, ugyanis ezek erősítésével kevesebb tápanyagból több húst építő csirkéket alakíthatnának ki.
Schmidten kívül mások is dolgoznak a projekten az USA több egyetemén. Eddig 200 olyan gént találtak, amely hozzájárulhat a szupercsirke kialakításához, ám ezeket csak egyesével-kettesével tudják vizsgálni, ezért lassan haladnak. Ha minden jól megy öt év múlva kezdhetik el a forróságálló szárnyasok első csoportjának laboratóriumi tesztjeit. A génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatos averziók miatt nem kaptak ígéretet arra, hogy az új állatfajtát automatikusan elkezdik nagyüzemi módon tenyészteni.