A brit parlament felsőháza ismét elfogadta az EU-s kilépési törvénynek azt a módosítását, amely érdemi beleszólást biztosítana a parlamentnek a brexit tartalmáról - derül ki a Bloomberg beszámolójából. Ez a jogszabály eredendően azért készült, hogy átvegyék az uniós joganyagot az Egyesült Királyság jogrendjébe, ám a puha brexitet pártoló képviselők olyan változtatásokat akarnak belevetetni, amelyek törvényhozásnak adják a végső szót a válásról.

A kormány természetesen ellenzi ezt a változtatást, ám a kormányzó Konzervatív Párt képviselőinek egy rebellis csoportja kész ebben az ügyben szembe menni saját kormányával. Úgy vélik, ez a biztosíték arra, hogy elkerüljék a legrosszabb forgatókönyvet, nevezetesen azt, hogy válási megállapodás hiányában az Egyesült Királyság "kizuhanjon" az EU-ból, amivel a brit cégek egyik a napról a másikra azzal találnák magukat szembe, hogy vámfal épült közéjük és legfontosabb piacuk közé.

Irgum-burgum

A felsőház azt a módosítást fogadta el, amelyről a puha brexit pártján álló toryk megállapodtak a kormányfővel, Therea Mayjel, ám amelyet később a miniszterek felpuhítottak. A kemény brexit hívei szerint a módosító indítvány nem a kormány ellenőrzésének eszköze, hanem a brit függetlenség megtorpedózása. Ezért határozottan ellen - azaz a kormányt támogatva - fognak voksolni.

A lázadó toryk mellett az ellenzéki Munkáspárt képviselőinek szavazatain múlhat a módosító javaslat sorsa. Ez a párt is megosztott, ugyanis egyes politikusai olyan választói körzetekből érkeztek a parlamentben, amelyek lakosságának többsége brexitpárti. Ugyanakkor a Munkáspárt szóvivője kiállt amellett, hogy elejét kellene venni annak a lehetőségnek, hogy válási szerződés híján olyan csapás érje a brit gazdaságot, ami munkahelyek elvesztésével járna.

Beszól az EU

Az EU-tagállamok vezetői június végi csúcstalálkozójukon várhatóan figyelmeztetni fogják az Egyesült Királyságot, hogy reális veszélyét látják a válási tárgyalások eredménytelenségének (azaz a szigetország kizuhanásának az unióból) - tudta meg a Bloomberg uniós tisztviselőktől.

Ezzel egyidejűleg a tagországok kormányai felgyorsítják az ezzel kapcsolatos biztonsági terveik (vészforgatókönyveik) előkészítését. Ha nem lenne megállapodás, akkor még az a közel kétéves átmeneti-alkalmazkodási periódus is elmaradna, amely a szigetország 2019. március 29-ei formális távozását követné.

A válási tárgyalásokon március óta gyakorlatilag nem történt előrelépés. A felek korábban arra számítottak, hogy az egyezkedés folyamatában kulcsfontosságú lesz a június végi uniós csúcsértekezlet, mivel ekkor már látszani fog a fény az alagút végén. Az alagút egyébként októberig tart, addig kéne megállapodni, hogy a tagországok parlamentjei márciusig ellenjegyezhessék a válási szerződést.

Ki mutogat kire?

Most azonban már látszik, hogy a brexit ügyét fontosabb kérdések előzik meg a jövő heti csúcs napirendjén, mindenekelőtt a közös európai migrációs politikával kapcsolatos vita. A brit és az uniós delegációk csak alacsonyabb szintű egyeztetést tartanak a következő napokban.

Michael Barnier, az EU főtárgyalója arra figyelmeztette a brit felet Bécsben elmondott beszédében, hogy nagyobb realitásérzékkel kellene a váláshoz viszonyulnia - tudósított a Guardian. A szigetország politikusai sokszor az EU-t hibáztatják a brexit következményeiért, ám az unió részéről ennek ellenére nem mennek bele az egymásra mutogatásba. Barnier még mindig bízik benne, hogy októberre megállapodhatnak a válás feltételeiről.

A fotó forrása: Shutterstock